Levéltári Szemle, 28. (1978)

Levéltári Szemle, 28. (1978) 1. szám - ADATTÁR - Soós László: Földbirtokvédelmi intézkedések előkészítése, 1932 / 95–114. o.

Mélyen t. Értekezlet! Konkrété is bátor vagyok előterjeszteni azt, hogy mi, a magunk részéről elsősorban is szükségesnek látjuk, hogy egy bizonyos Stillhalte, (12) egy bizonyos nyugalmi idő teremtessék, - természetesen csak rövid időre gondolunk — amely azután időbeli lehetőségeket biztosít a részletek kidolgozására. Igen t. Értekezlet! Mi nem gondolunk arra, hogy ez a nyugalmi idő, ez a Stillhalte egy moratórium (13) legyen, hanem arra gondolunk, hogy a pénzügyi érdekeltségekkel és az egyéb érdekeltségekkel való megegyezés útján egyezségileg tudjunk megteremteni egy olyan állapotot, olyan helyzetet, hogy az aratás után ne.m következhessenek be azok az intézkedések, amelyektől a gazdaközönséget meg akarjuk védeni. Mi arra gondolunk, hogy a folyó év október 31-ig terjedő időszakra bizonyos nyugalmi időt teremtsünk a mezőgazdasági adósok számára, amely idő alatt azután bizonyos sürgős elintézésre és rendezésre váró kérdések megoldhatók lesznek. Van még egy másik kérdés is, igen t. Értekezlet, amit ilyen előzetes kérdésként kell kezelni és ez a kamatnak, illetőleg a kamat leszállításának kérdése. Ez is általános vonatkozású kérdés lévén, előzetesen oldandó meg, mert a föld-teherrendezés kérdésének megoldása szoros összefüggésben van azzal és kvázi konzekvenciaként vonja maga után azt, hogy az általános kamatredukció ennek az értekezletnek elhatározása folytán milyen mérvben fog bekövetkezni. Mi itt sem gondolunk szélsőségre. Nem gondolunk arra, hogy ez hatalmi szóval oldassák meg, nem gondolunk arra sem, hogy a hitelszervezet épségének, integritásának valamelyes sérelmével oldassák meg ez a kérdés és különösen nem gondolunk arra, igen t. Értekezlet, hogy ennek a kamatkérdésnek valaminő módon való megoldása bármiképpen is tangálja a későbbi mezőgazdasági hitelkérdést. ' Végül a harmadik kérdés, amit szintén az előzetesen megoldandó általános természetű kérdések közé sorolunk: a címletes adósságok kérdése. A címletes adósságok kérdése is olyan elsődleges kérdésnek tekinthető, amelytől függ azután a föld-teherrendezés egyéni megoldásának mikéntje. Éppen ezért én azt vagyok bátor kérni, méltóztassanak talán elsősorban is ezzel a három kérdéssel foglalkozni, ezt a három kérdést rapidé, még az aratás megkezdése előtt - tehát az aratásig - megoldani s akkor teremtsünk magunknak időt és módot ahhoz, hogy a többi kérdéseket nyugodtan és higgadtan megtárgyalva, minden érdeket figyelembevéve oldhassuk meg. Igen t. Értekezlet! Ami egyébként a pénzügyminiszter úr őexcellenciája által kibocsátott kérdőívben feltett kérdéseket illeti, az ezekre egyöntetű állásfoglalásunkkal megadott feleleteket az általunk megválasztott előadó, dr. Krüger Aladár képviselő úr fogja az igen t. Értekezlet elé terjeszteni. (14) A magam részéről csak ennyit kívántam megjegyezni. (Helyeslés.) §[•••] Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, elnök: Hegedűs Loránd őexcellenciája jelentkezett szólásra. Hegedűs Loránd ny. pénzügyminiszter, a TÉBE elnöke: Mélyen t. Uraim! (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt szíves figyelmüket kérném, hogy kegyeskedjenek meghallgatni azt az indítványt, vagy hogy úgy mondjam: ajánlatot, amelyet a TÉBE-ben egyesült 400 magyar pénzintézet nevében leszek bátor előterjeszteni, kegyes engedelmükkel némi reflexiókat teszek előttem szólott tisztelt barátaim javaslataira. Pesthy Pál mélyen t. barátom hangoztatta, hogy mi magunk voltunk azok, akik sürgettük, hogy a gazdák és a bankok üljenek össze, mert akkor is az volt a meggyőződésünk és most is az, hogy az ország érdeke, hogy békességen és hatalmi szó nélkül meg tudjunk egymással egyezni. (Igaz! Úgy van!) Ennél fogva én ezt a politikát helyesnek tartom és hozzájárulok ahhoz, a felfogáshoz is őexcellenciájánál:, hogy ne valami generális rendelkezés, hanem az egyéni megítélés legyen a segítés alapja. (Helyeslés és ellentmondások. Felkiáltások: Tévedés! Nagy tévedés!) Én csak saját meggyőződésemet mondhatom el, más meggyőződésének tolmácsa nem lehetek. (Halljuk! Halljuk!) Ami Krüger Aladár mélyen t. barátom előterjesztését illeti, amennyire hallottam — hiszen nem lehet ilyen hosszú opuszt első hallásra megítélni — alig találok abban valami olyast, amit a részletek kidolgozásával ne lehetne szerintünk is megvalósítani. (Helyeslés.) Helyeslem és a magam részéről már sürgettem is azt, hogy záloglevelekkel lehessen visszafizetni kölcsönöket. Helyeslem, hogy az aratás végéig ha az illető adós nem rosszhiszemű, ha például váltót nem ír alá, stb. stb. és a kamatot fizeti, magára a tőketörlesztésre haladék adassék, a tőketörlesztés függőben legyen tartva; helyeslem - amiről rögtön szóim is fogok — hogy igyekezzünk a kamat leszállítását keresztülvinni. Mi is ezt kívánjuk, de természetesen nem osztozom mindenben, ami itt elhangzott s mivel teljesen őszinte vagyok, meg kell mondanom, hogy megütköztem azon, amikor t. barátom itt a Stillhalte kifejezést használta, mert amint azt már báró Korányi pénzügyminiszter úrnak bejelentettem, a Magyar Tudományos Akadémia a Stillhalte-t hitelrögzítésnek nevezi. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak ezt elfogadni, akkor azt hiszem, a legfontosabb pontban máris megtörtént a megegyezés. (Derültség.) Mélyen t. Közgyűlés! Ezek után úgy érzem magamat - elfogadtatván ez az indítványom - mint Bismarck ama híres cserépfedője, aki leesvén a háztetőről, zuhantában az első emelet magasságában azt mondotta: eddig jól megy, csak ezután is jól menjen. (Derültség.) Mélyen t. Uraim! Az az előterjesztés, amit én is leszek bátor írásban átnyújtani a kormánynak azért, mert azt hiszem, hogy a részleteket egy szűkebb bizottság fogja kidolgozni, kiindulásában azon a felismerésen alapszik, hogy ha a magyar mezőgazdaság tönkremegy, akkor mi magunk is odafekhetünk az árokba, mert nekünk is végünk 99