Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Szinkovich Márta: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Jogügyi Osztályának iratai, 1947–1952 / 63–87. o.

A felsorolt Ügyek leadása csak bizonyos sztereotip, s mégis időt igénylő munkától mentesitette volna a Jogi Csoportot. Megmaradtak volna azok a feladatai, amelyek az un. "elvi" ügyek elintézését jelentették. Ilyen Ügykörei 1952 folyamán a Jogi Csoportnak a következők voltak: a) a jogszabályelőkészitésben való részvétel (javaslattétel és a tárgyalások lefolytatása), b) a vállalatvezetőknek és a végrehajtásra kötelezett osztályoknak, vagy a hitelszövetkezeteknek tájékoztatása a feladatkörüket érintő jogszabályokról, valamint a legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek határozatairól, c) az OSZH és a hitelszövetkezetek érdemleges pereinek, döntőbizottsági ügyeinek vitele, valamint jogi képviseletük ellátása az őket érintő büntető ügyekben és érdemleges perenkivüli ügyekben, d) mindenféle szerződés megkötésére irányulő.továbbá általában az Intézetre jogi kötelezettségeket háritó tárgyalásokon részvétel, illetve a szerződéstervezetek és a jognyilatkozatokat tartalmazó iratok (levelek) áttanulmányozása, azokra észrevételek és javaslatok adása, e) jogUgyletminták készítése, illetve a meglevőknek jogi szempontbői felulbirálása, f) jogi vélemény nyilvánítása a Központ egyes osztályai, a kirendeltségek, és a hitelszövetkezetek részére. A Jogi Csoport létszáma 1952 nyarára 9 főre apadt. 1952 augusztusában a Népgazdasági Tanács határozatot hozott az állami vállalatok, és földmUvesszövetkezetek mezőgazdasági jellegű tartozásainak és követeléseinek rendezéséről. A határozat értelmében az állami vállalatoknak egy hónapon belül (aug. 31-ig) fel kellett szólitaniuk az fmsz-eket a begyűjtésből származó tartozások megfizetésére. A földművelésügyi miniszter feladata lett, hogy a tartozások kiegyenlítését saját hatáskörében végrehajtassa. A vitás tételeket a határozat az MNB megyei fiőkintézetei vezetésével szervezett egyeztető bizottságok elé utalta. Az egyeztető bizottságok két állandó tagból álltak: egyrészt az MNB megyei fiókjának, másrészt az OSZH megyei kirendeltségének képviselőjéből. A harmadik tag változott az ügy természete szerint: vagy megyei tanács mezőgazdasági osztályának, vagy a MÉSZÖV-nek képviselője volt jelen. A lebonyolítás olyképp történt, hogy a vitás tételeket az OSZH megyei fiókjához kellett benyújtani, 1952 szeptember 14-ig. Az egyeztető bizottság erőltetett menetben dolgozott. November 30-ig mindenütt be kellett fejezni a tárgyalásokat. A határozat intézkedést tartalmazott arra nézve is, hogyan kell rendezni a termelőszövetkezetek zsák és göngyöleg tartozásait; lehetőséget adott bizonyos, a földmUvesszövetkezetek részére kizárólag az OSZH-nál történő hitelnyújtásra, hogy az állami vállalatokkal szemben fennálló, áruszállításból, szerződéses termeltetésből, begyűjtésből származó adósságaikat kiegyenlítsék. (31) Az állami vállalatok olyan követelései, amelyeket az egyeztető bizottság nem itélt meg, leírásra kerültek az illetékes miniszternek a Népgazdasági Tanács elé tett előterjesztése alapján. 83