Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Szinkovich Márta: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Jogügyi Osztályának iratai, 1947–1952 / 63–87. o.

Az egyénileg dolgozó parasztok 1948 után keletkezett, az állami vállalatokkal szemben fennálló tartozásait a határozat az egyes tárcák hatáskörébe utalta, hangsú­lyozva, hogy ezek behajtására az illetékes miniszterek különböző módszerekkel ösz­tönözzék az érdekelt vállalatok dolgozóit. » A Népgazdasági Tanács felhatalmazta a szakminisztereket, és a SZÖVOSZ fő­titkárát, hogy a személyes munkával behajtott (1950-51, vagy azt megelőző időben ke­letkezett) követelések után bizonyos jutalékot állapithassanak meg. Az állami vállalatok a behajthatóság szempontjából nem vitatott ügyeket október 31-ig átadhatták a tanácsoknak közadó módjára való behajtásra. Az egyeztető bizott­ságok ügyrendjét az OSZH Jogi Csoportja dolgozta ki. A Központ elvileg nem vett részt az egyeztető bizottságok munkájában, azonban, mint azt előre várni lehetett, számos teendő volt a rendelkezés végrehajtásával kapcsolatban. Mindenekelőtt a földműves­szövetkezeteknek szóló tájékoztató körlevelek megszerkesztése, a Pénzügyminiszté­riummal folytatott tárgyalások, majd a munka megindulása után, állandó kapcsolat­tartás a kirendeltségekkel. Ezek kötelesek voltak rendszeresen jelentést és kimuta­tást küldeni egyeztető bizottsági tárgyalásokról. Október elején, a bizottságok munkájának befejezése után az OSZH Jogi Csoport­ja összesítő jelentést kért a kirendeltségektől, az alábbi adatokra: 1. Hány állami vállalat, hány bejelentést tett termelőszövetkezeti csoportokkal, illetve termelőszö­vetkezetekkel szemben, 2. Hány földmüvesszövetkezet, hány bejelentést tett termelő­szövetkezeti csoportokkal, illetőleg termelőszövetkezetekkel szemben. A beérkezett válaszok összegyűjtése és rendszerezése tekinthető a Jogi Csoport utolsó nagyobb lé­legzetű feladatának. 1952 áprilisában megjelent a Minisztertanács határozata a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank alapításáról. (32) Az uj pénzintézet megszervezésére hosszabb időre volt szükség, igy a Bank mű­ködésének beindítását 1953 január elsejére tervezték. A Mezőgazdasági és Szövetkeze­ti Bank átvette az OSZH feladatköreinek jórészét. Átvette a hitelszövetkezetek, a ter­melőszövetkezetek, a földmüvesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek közép- és hosszúlejáratú (beruházási) kölcsöneit, valamint a beruházásokkal kapcsolatos beté­teiket. Ennek lebonyolítása után az OSZH-nak és a tagszövetkezeteknek csak olyan vagyona maradt meg, amely telekkel, ingatlanokkal, dollárkötelezvény köles önökkel, vegyes folyószámlákkal, a részjegyekkel és a tartalékokkal volt kapcsolatos (33). Ezt a vagyont a Pénzintézeti Központ vette át, s ezzel az aktussal az OSZH működése le­zárult. Ezáltal természetszerűleg befejeződött a Jogi Csoport tevékenysége is. Jegyzetek 1 (1) OSZH Titkárság (2) 1947-ben a Telepitési Alapnak a juttatottakkal szemben fennállő.átértékelt követe­lése mintegy 25 millió forintot tett ki. A Földbirtokrendező Alap követelése a földhözjuttatottaktól és a különböző juttatásban részesült közületektől hozzávető­leges becslés szerint mintegy 800 millió forintot tett ki. A juttatottak 10 ül. 20 éves részletekben tartoztak eleget tenni kötelezettségeiknek. A Földalap vagyo­84

Next

/
Thumbnails
Contents