Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Szinkovich Márta: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Jogügyi Osztályának iratai, 1947–1952 / 63–87. o.

A tagszövetkezetek megtisztítása és összevonása még javában tartott, amikor 1949 szeptemberében a Népgazdasági Tanács nagy jelentőségű, átfogó jellegű határozatot hozott az OSZH további tevékenységéről (196/1949 NT-sz.). A határozat kiszélesítette az OSZH működési körét olyanformában, hogy a szövetkezetek és dolgozó parasztok (egyéni) hitelellátásán kiviil feladatkörébe utalta a földműves szövetkezetek, a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és a kisipari termelőszövetkezetek hitel- és pénzgazdálkodásának ellenőrzését. (20) Másrészt a tervszerű pénzgazdálkodás és az állami célok fokozottabb érvényesítése érdekében szükségesnek tartotta a hitelszövetkezeti hálózat megerősítését, részben a további összevonások révén, részben kirendeltségek felállítása utján. A kirendeltségek felállítása egyben számos, addig az OSZH-nál összpontosított ügykör decentralizálását vonta maga után. A feladatok végrehajtása természetesen csak fokozatosan mehetett végbe. A kirendeltségek megszervezése, bár már 1949 végén megkezdődött, lényegében az egész 1950-es esztendőn át tartott. A fenti határozat következményei a Jogügyi Osztályt illetően is jórészt a következő években mutatkoztak. Amig a kirendeltségek felállítása meg nem történt, a kulákbehajtások munkáját a Jogügyi Osztály folytatta az előző évhez hasonlóan. Az 1950. évi munkaterve szerint, az Osztály mintegy 20 ezer behajtási ügy előfordulásával számolt. A jogászok munkáját ezzel kapcsolatban két dolog szaporította: egy akciőhitel, az un. "rostélykosár-hitel" lejártával meginduló behajtások. Másrészt a vezetőség utasítása értelmében a Jogügyi Osztálynak és a Statisztikai Osztálynak össze kellett egyeztetni a kulákadősokra vonatkozó adataikat. Ennek során kiderült, hogy még sok birói útra nem terelt kuláktartozás áll fenn. Természetesen az eljárások megindítása előtt magát a nyilvántartási reviziót kellett elvégezni, azaz a két osztály adatait egyeztetni. Ezen kivül a Jogügyi Osztály még nyolc egyéb munkafajtával számolt munkatervében. Ezek között viszonylag ujabb keletünek tekinthető a "cégügyek" kategóriája. A cégügyek sűrűsödése a fentebb ismertetett változásokkal volt összefüggésben. Az Osztály jogsegélyt nyújtott az igazgatósági tagok és munkavállalók cégjegyzési jogosultságának bejegyzése és törlése körüli eljárások, hitelesítések, okiratok beszerzése, beadványok szerkesztése és benyújtása terén. A tagszövetkezetek összevonásával és demokratizálásával kapcsolatosan rendes és rendkívüli közgyűlések előkészítésében, jegyzőkönyvek szerkesztésében, okiratok beszerzésében vett részt. Cégbírósági végzések felülvizsgálatával és az esetleg szükséges jogorvoslat beadványok szerkesztésével és benyújtásával is foglalkozott. A vegyes peren kívüli ügyek között továbbra is találunk: egyeztető, nyugdíj- stb. bizottsági tárgyalások előkészítését és ellátását; OTI határozatok felülvizsgálatát és a jogorvoslati beadványok elkészítését; kényszerfelszámolási ügyeket, adó- és illetékkedvezmény ügyeket. Egy másik, a Jogügyi Osztály munkáját erősen érintő ügykör a kis lakás építési akcióval volt kapcsolatos. A kislakás építési akcióban való részvétel 1947 végétől hárult az OSZH-ra. (21) Ekkor azonban még olyan formában, hogy az OHÉSZ ügyvitelének ellátását e szerv 76