Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Szinkovich Márta: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Jogügyi Osztályának iratai, 1947–1952 / 63–87. o.
intézet üzletkörével valamilyen módon kapcsolatban voltak (pl. az ipar jogosítványok felülvizsgálata tárgyában kiadott KSZM rendelet). Ezekre az illetékes osztály figyelmét fel kellett hivnia. 1947 végén, s 1948-tól amikor a tulajdonképpeni OSZH Jogügyi Osztálya iratairól beszélhetünk, nagy teret kapott a munkában a tagszövetkezeteknek nyújtott jogsegély. Minthogy az OSZH és a tagszövetkezetek viszonya az évek folyamán változott, ezért ennek a munkának a természete is különböző volt. Az OSZH és a tagszövetkezetek kapcsolatát elsőizben a 12 89/1947. Korm. sz. rendelet szabályozta. A tagszövetkezetek az OSZH ellenőrzése alatt működtek, s a Központ — nyilván elsősorban financiális okokból — széles hatáskörrel rendelkezett: közreműködött szövetkezetek alakításában, vagy átalakításában, jogosult volt a tagszövetkezetek igazgatóságába és felUgyelőbizottságába egy-egy tagot kinevezni; tagszövetkezeti alapszabálymódositás csak az OSZH jóváhagyásával történhetett; a Központ igazgatósága állapította meg a tagszövetkezetek üzleti feltételeit, betétképzésük módját ésmértékét; tagszövetkezet kölcsönt az OSZH-től vagy harmadik személytől csak az OSZH igazgatóságának előzetes engedélyével vehetett fel, tőkéit más intézetnél csak az OSZH engedélyével helyezhette el. Az OSZH bármikor megvizsgálhatta a tagszövetkezetek ügyvitelét, vagyonkezelését, üzletmenetét, s az ügyek helyes vitelére utasításokat adhatott. Súlyos hiba esetén felfüggeszthette a vidéki igazgatóságokat, a vezető szervek egyes tagjait, vagy a felelős szövetkezeti alkalmazottakat. Mindezekből következőleg érthető az a sokoldalú jogsegély, amelyet a Jogügyi Osztály a tagszövetkezeteknek nyújtani köteles volt. Kezdetben a megkeresések főleg az alábbi ügyekre vonatkoztak: bérleti dijak valorizálása, telekkönyvi rangfeljegyzési ügyek, cégbírósági illeték, bérleti szerződések megkötése vagy felmondása, kézi-zálog ügyek, váltótartozások behajtása, üzlethelyiség bérbeadása, áttelepítésekkel kapcsolatos tartozási ügyek, adóügyek, ipar jogosítványok, ügyvédi megbízások, bemutatásnál késedelmi pótdíj (ez általános probléma volt ebben az időben a vonatkozó jogszabály egyes rendelkezéseinek megváltozása miatt), adás-vételi szerződések megszerkesztése, biztosítéki jelzálog, törlési illeték, beruházási és termelési kölcsönök visszafizetési Ugye, tüzkárosultak kölcsönügye, iparfejlesztési járulékkal és hasonló ügylettel kapcsolatos problémák. A tagszövetkezetektől beérkezett kérdések egy jó része abból eredt, hogy az ügyvezetők nem rendelkeztek kellő jogi jártassággal. Néha azonban valóban bonyolult ügyek is előfordultak. Ilyen volt pl. a mezőgazdasági ingatlanok vételár-hátralékának valorizációja. Maga a jogi szabályozás is eléggé összetett volt, s a helyes értelmezést nehezítette, hogy az adóságrendezésnél más számítási kulcs volt érvényben a különböző cimen történt juttatásoknál. A tagszövetkezetek személyi ügyekkel is fordultak a központhoz, főleg alkalmazási problémák esetében, s vagy ha szabálytalanságot fedeztek fel. A Jogügyi Osztály már kezdettől köteles volt a Központban felmerült jogvitás személyi ügyekben is állástfoglalni, jogi véleményt nyilvánítani, illetőleg ha szükséges volt, a további peren kívüli eljárást lefolytatni. Az olyan nagy létszámú intézménynél, mint az OSZH (6) gyakran előfordultak vitás személyi ügyek: felmondás, elmaradt illetmény, lakbér stb., de főleg a nyugdíjazásokkal összefüggő jogviták. Ezek túlnyomó része a jogelőd intézeteknél létesült szolgálati viszonyból eredt. A vitatott 71