Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - IRODALOM - Pecze Ferenc: A szomszédos országok újabb igazgatás- és jogtörténeti munkái / 628–635. o.
nak tényeit vizsgálja. Számos összefüggésben foglalkozik Andrássy Gy. és Kállay B. közreműködésével. A társadalmi-gazdasági helyzetkép felvázolása után a keletruméliai jogintézményeket mind a vitás nézetek, mind a tételes normatívák (tervezet-változatok) oldaláról tüzetesen világítja meg. Jogtörténeti szempontból a könyvnek azok a fejezetei keltenek fokozott érdeklődést, amelyek a képviseleti testületekre , a kormányzati szervekre , az állampolgárok szabadságjogaira és egyéb alapintézményekre vonatkoznak. A keletruméliai törvényhozás pillérei bonyolult osztály, nemzetiségi és vallási összetevőkből az officialitás, a választási és a kinevezési elvek kombinációjára épültek. Helyet kaptak a polgári parlamenti mandátummal járó jogosítványok. De a mentelmi, az interpellációs stb. jogok csökevényesen érvényesülhettek. Az állampolgári jogok körében a tulajdonjog mellett a művelődési, a sajtó, a vallás, a gyülekezési, az egyesülési szabadságokat kodifikálták. Igen nagy nehézségeket okozott a hivatalos nyelvhasználat kérdése. A helyi nyelvek (bolgár, török, görög) versengésében a kizárólagosság, az elsőség, az emancipácipáciő és egyenrangusitás tendenciái egyaránt felbukkantak. A könyv széles körű irodalmi apparátust fogott át, s végül orosz és francia nyelvű rezümével zárul. Sokszinü témaválasztás közben a szovjet publikációk nagy figyelmet fordítanak a tudományos kutató intézetek történetének tanulmányozására. Ezek közül V. M. Kuricün - A. F. Sebanov (szerk.), Ocserki po isztorii juridicseszkíh naucsnüh ucsrezsdenij v SZSZSZR (Moszkva, 1976) c. müvet kell kiemelni. Mélyrehatóan tárgyalja a jogtudomány alkotóműhelyei (akadémiák, egyetemek, szerkesztőségek) történeti kialakulásának jellegzetes vonásait. A kutatóintézetek hálózatának nagyarányú fejlesztése megy végbe. Az ukrán akadémia jogi szekcióját intézeti szervezet szintjére emelték, s az öt szervezeti egysége közül az első a jogelméleti és jogtörténeti osztály. Létrehozták a litván, türkmén és más szövetségi köztársasági akadémiák jogi osztályait stb. (126, 212. pp.). Az észtországi állam- és jogtörténeti kutatómunka a tartui Egyetemen összpontosul, az észt tudósok az elméleti eredmények információ áramoltatásának korszerű módszereit tanulmányozzák. Ezeken túlmenően a jogtörténet , az államjog, a munkajog és egyéb ágazatok körében (pl. belorusz,- grúz, ukrán, örmény akadémiai intézetek) külön önálló osztály- vagy csoportszervezet működik (215-224. pp.). Következésképpen a történeti tárgyú kutatások kedvező és egyre gyarapodó akadémiai szervezeti kereteket kapnak. Figyelemre méltó hogy a politikai tanok története mindinkább előtérbe kerül. Ismert a Pavlov - Kuricün - Ronin (szerk.), Problemü isztorii goszudarsztva, prava i politicseszkih ucsenij (Moszkva, 1974) tanulmánygyűjtemény. Ebből kiemeljük a nálunk nagy megbecsülést szerzett, korán elhunyt V. D. Lazurenko, Pravovüe vzgljadü P. N. Tkacseva c. értékes munkáját. Pontos információt nyújt O. I. Csisztjakov a szovjet állam- és jogtörténet szakirodalmáról. A javitónevelő munka intézménye szabályozásának történetéről Kuricün irása adott áttekintést. Ugyané kötetben G. I. Litvinova a szovjet nemzeti államiság fejlődését elemzi. Szemléletesen mutatja be a vizsgált kategóriája értelmezése körül folyó vitákat. Másutt jelent meg tollából a Revoljucinnüe komitetü v godü grazsdanszkoj vojnü (M., 1974). A nemzetek egyenjogúsága a szocializmusban tárgyról készült tanulmányát a fentebb adatolt prágai 1976os gyűjtemény közölte. Igen élénk jogtörténeti kutatómunkát folytatnak a balti, a kaukázusontuli, a középázsiai és más szovjet népek intézetei. A lettországi szovjetek és a bíróságok szervezeti kapcsolatáról E. J. Sztumbina értékes tanulmányt közölt az 1976-os prágai kiadvány II. kötetében. Munkásságában kiemelkedik a Revoljucinnüe szudü v Latvii v 632
