Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - IRODALOM - Pecze Ferenc: A szomszédos országok újabb igazgatás- és jogtörténeti munkái / 628–635. o.

Alajos a levelezőoktatásról Révész T. Mihály a római jog tanításáról Pólay Elemér irt. A jelzett összefoglalás továbbá Kovács Kálmán, Horváth Pál, Máthé Gábor, Fodor Márta, Both Ödön referátumaira utal. A kötet immár a Komensky Egyetem harmadik? (1966, 1968) kiadványa, amelyek mindegyike magyar szerzők számos tanulmányát publikálta. Szomszédaink méltán gazdagnak minősített jogtőrténetirását az Acta Universitatis Carolinae ugyancsak gyakran szerepelteti. Ennek a Iuridica sorozata a közelmúltban Miloslav Dolezal - Drag. Pelikán, Socialistické spolecenstvi clenskych zemi RVHP a hlavni etapy jeho vyvoje (1976. 1. sz.) tanulmányát jelentette meg. A történeti áttekintés a szocialista országok gazdasági és tudományos együttműködése szervezeti-jogi fejlődésének hat etapját vázolja. Részletezi az 1945-1971 között kialakultjogintézmények (immunitás, szerződéskötés stb.) sajátosságait. Elemzi az elszigetelődéstől mentes szocialista, ill. szélesebb nemzetközi munkamegosztás objektív jellegéből fakadó törvényszerűségeket. A brnoi J. E. Purkyne Egyetem Acta Universitátis Brunenais — Iuridica sorozat Valentin Urfus tollából a Právo, uver a lichva v minulosti (Brno, 1975. 172 p.) munkát közölte. A nálunk is több tanulmányt publikált szerző (államjogtörténet, egyetemtörténet stb.) ezúttal a hitel és uzsora történetét fejíi ki. Munkája számunkra azért is fontos, mert tárgyát összehasonlitóan közép- és kelet-európai (pl. osztrák törvényhozás) kontextusban elemzi. Intézményeit elméleti és normatív sikon egyaránt követi, valamint filológiailag is vizsgálja. Jól érzékelteti az uzsora kérdésében a lutheri reformációnak ellenfeleinél konzervatívabb felfogását. A számtanban nem erős Luthernak gazdasági nézeteiért R. Friedenthal is felmentést (

Luther. Sein Leben und seine Zeit. München, 1967) adott. A cseh nyelvet nem értő kutatókat a német rezümé és a bibliográfiai függelék tájékoztatják, amelyek együttvéve közel félszáz oldalt tesznek ki. Az előbbi munka korszakhatára a kapitalizmus kezdetével zárult. Ezért V. Urfus a sürü egymásután született magyar és horvát törvényekre (1868. XXXI. ,* 1877. VIIL, 1883. XXV., 1895. XXXV., XXXVI., ill. 1870. IX. és 1877. dec. 8-i te.) most nem térhetett ki. E tételes szabályokon kivül a jugoszláv, olasz és,egyéb szakirodalom az 1903-as novellajavaslatunkat, amelyet ugyan a parlament nem tárgyalt, régtől mindmáig kedvezően Ítélte meg (Cottino, L'usura. Torino, 1908. 74.), Közel áll Urfus kötetéhez tematikusán O. Stanojevic, Zajam i kamata (Beograd, 1966. 325 p.) könyve, amely a megfelelő magyar intézmények 1877-től 1959-ig történt fejlődési fordulóit jellemzi. A szerző ezeknek a svájci és osztrák szabályozással való koncepcionális hasonlóságaira abban a hiedelemben mutatott rá, hogy nálunk német mintára a századforduló nyitányán uzsoratörvény született. A bolgár jogtörténettrás termését a hazai kutatók kevéssé ismerik. Ezt a hiányt a Jogtudományi Közlöny 1974. 3. számában megjelent recenzió némileg pótolta; Leginkább jogtörténészeik nesztora, M. Andreev értékes életmiivére hivatkozunk. A szófiai Kiiment Ohridszki Egyetem nemrégiben több utánnyomásban F. Miikova Isjstorijajiajaajgjjxs^^ 1976. 302. p.), valamint Isztorija na balgarszkata inirzsoazna darzsava i pravo prez perioda 1918-1944 godina (Szofija, 1976. 224 p.) adta közre. Az előbbi az államalapítástól (első bolgár cárság 681-1018) a 19. századig, mig a másik a két világháború közötti korban keletkezett forrásokat közli és magyarázatokkal látja el. Kiérlelt koncepción nyugvó könyveit a 630