Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Kisasszondy Éva: Garay János levelei a Tolna Megyei Levéltárban / 589–594. o.
Szüleihez irt leveleit mindig mélységes szeretet és aggódás hatotta át. Elsősorban családi problémáiról, egészségi állapotáról és anyagi helyzetéről számolt be. Sokszor próbálta azonban titkolni is a valóságot, hogy ne keseritse ezzel ezernyi gonddal küszködő szüleit. 1831-ben a következőket irta édesanyjának: "Amit kedves Anyám idegen emberektől a Mérvért utján megtudott, hogy jelenleg nincs állásom, sajnos - igaz. Látom be kell vallanom, pedig mindent megtettem volna, hogy ezzel szegény szülőimet ne szomoritsam " 1844. december 22-én igy irt helyzetéről: "Kristofek Feri jő rokonom s barátom alkalmasint hirül vitte már mily szenvedő állapotban talált, s hagyott el legutóbbi ittlétekor. Bajom azóta teljesen kifejlett s mondhatom, életemben ritkán szenvedtem egyegyannyit, mint e bajomban: három teljes hétig nem valék ura sem kezeimnek, sem lábaimnak, folyvást bujdozott benne a köszvény Mind ezen idő alatt nem a legjobb lelkiállapot is nem kevéssé gyötrött', magam ily súlyosan betegen s az egész hónap alatt egy fillér kereset sem!" Szüleinek irta le részletesen Garay első feleségének és gyermekének tragikus halálát. Majd második házasságának boldog éveiről és három gyermekének fejlődéséről számolt be leveleiben. Mindig tudósitotta szüleit a jelentős pesti eseményekről: "az állandó hidon már folyvást dolgoznak, tehát mégsem tartozik már az álmok országába egy Buda és Pest közötti állandó hid, s nemcsak fiaink, de ime magunk is megérjük azt. A magyar szinház Ugye, a folyvást tartó országgyűlések miatt, mely sok magyart tart távol Pesttől, a télen nagyon érzette a hideget, de ezt is jobbra fordulni reméljük." 1839. november 28-án a költő boldogan újságolta szüleinek, hogy felvették a Magyar Tudós Társaság soraiba: "íme itt egy levélnek másolata, mellyel f. h. 25-én csendes magányomban meglepettem. A levél a Tudós Társaság elnökétől jött s igy szól: "Uram, a Magyar Tudós Társaság nagygyűlése nov. 23-án tartott ülésében szavazatok többsége által Kegyedet költői dolgozatai tekintetéből levelező taggá választván, ezt ezennel hivatalosan s egyszersmind szives örömest hirül adom... " Ami engem illet, literátori pályámat fényesebben és szebben semmi sem koszoruzhatá, mint ezen országos intézettől nyert kitüntetés, mely helyet és széket ad hazám legjelesebb s legtiszteletreméltóbb férfiai közt." Sokat irt leveleiben hirlapirői gondjairól 1837-ben Pozsonyban telepedett le, mert az Orosz József által szerkesztett "Hirnök" cimU lapnál vállalt állást. 1839-ben megvált a laptői véleménykülönbségek miatt. Így irt erről: "Már most tökéletesen s mindenestül Pesten vagyunk! egyhamar ki sem mozdulok többé, — csak egy Pestje van hazánknak. Mint a kánya körmeiből kiszabadult csirke örülök, hogy megmenekedtem egy oly összeköttetés örvényéből, hol sem lelki nyugtom, sem hatásköröm nem volt... Engem az asztalhoz szegzett összeköttetésem s lelketlen forditővá kárhoztatott, egy rőfnyi kört szabott élőmbe..." Amikor a "Regélő Pesti Divatlap" szerkesztője lett, gondoskodott arról, hogy szülei is ismerjék meg kiadványát: 591