Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

Marta gyár ekkor már teljesen a hadvezetőségnek dolgozott, a Kereskedelmi Bank a terv megvalósítását a háború utáni időre halasztotta el. (57) Az első világháború kitörése előtt a vidéki társas gépkocsiközlekedést a posta, a budapestit pedig a fővárosi tanács valősitotta meg. A finánctőkének ebben csak anynyi szerepe volt, hogy az autóbuszokat az érdekkörébe tartozó aradi Marta autógyár szállitotta. A budapesti autótaxiforgalom megindulásában viszont a banktőkének már jelentősebb része volt. A gépkocsiforgalom bevezetését kezdeményező fővárosi tanács 1913 márciusában hosszas viták és tárgyalások után 500 taxirendszámot adott ki, melyből az aradi Marta gyár 200, a Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt. 150 és a hamburgi NAMAG autógyár szintén 150 rendszámot kapott. A bérkocsisok a fővárosi tanács döntését megfellebbezték. Ennek következtében a Kereskedelemügyi Minisztérium 100 rendszámot a bérkocsisoknak itélt meg, (58) a hamburgi vállalat koncessióját pedig érvénytelenítette. Az autőtaxiforgalom 1913. június 1-én 25 Marta gyártmányú gépkocsival indult meg. A háború kitörésekor már 187 taxi volt forgalomban. (59) Az autótaxiüzem vezetésére a Marta gyár és a Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt. 1913. november 22-én Budapesti Automobil Közlekedési Rt. néven külön részvénytársaságot alapított. Az igazgatóságban a Magyar Ruggyantaárugyár Rt., illetve a Wiener Bankverein és a Benz társaság képviselői foglaltak helyet. A vezérigazgatói teendőkkel Haltenberger Samut, a műszaki vezetéssel pedig Böszörményi Bélát bizták meg. Bár a részvénytöbbség a Wiener Bankverein érdekköréhez tartozó Magyar Ruggyantaárugyár Rt tulajdonában volt, a vállalat bankszerű ügyleteiben a Kereskedelmi Bank is részesedett. Az autótaxi vállalat az első világháború alatt 20-25 kocsit tartott üzemben. A világháború a vállalat fejlődését teljesen megakasztotta. A fővárosi tanács 1915-ben a kényszerítő körülmények hatása alatt beleegyezett, hogy az engedélyessel egyetértésben a háború után fogja megállapítani a 350 autótaxi forgalomba állításának határidejét. A vállalat a háborús években tekintélyes veszteségeket szenvedett, melyek a Wiener Bankvereint terhelték. (60) A magyar gépjárműipar általános helyzete 1920-1944 A komoly műszaki tapasztalatokkal felvértezett és kiváló szakemberekkel rendelkező magyar gépjármügyártő iparnak az ellenforradalmi korszak első éveiben a forgótőke- és nyersanyaghiány, valamint a belföldi piac alacsony felvevő képessége miatt súlyos nehézségekkel kellett megküzdenie. A szükséges hitelt szoros feltételek mellett a bankok szolgáltatták. A kamatteher azonban olyan magas volt, amely a hazai ipart a külföldi, igen olcsó hiteleket élvező iparral szemben rendkívül hátrányos helyzetbe hozta. (61) Nyersanyag tekintetében pedig rendkívül kedvezőtlen helyzetet jelentett az a körülmény, hogy az autóipar nagy mértékben külföldi behozatalra szorult. A kezdeti nehézségek leküzdése után, 1922-ben a fellendülésnek bizonyos jelei voltak észlelhetők. Az automobilgyártás jó üzletágnak kezdett mutatkozni. A kisszámú autó- és karosszéria gyár hónapokra előre eladta gyártmányait. (62) Több kisebb vállalat az autókonjunktura tartósságában bizva részben motorkerékpárok, részben autók gyártására tért át. 1923-ban az autógyártó üzemek bevezették a hazai nyersanyag használatát. Nagy arányban megindult az elektroacel belföldi gyártása. Az ipar azonban speciális acélokban, golyós csapágyakban, gyújtó, inditő és világítóberendezésekben továbbra is behozatalra szorult. 575