Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

A Kereskedelmi Bank és a Benz cég megbizásáből Káldi Jenéi vezérigazgató 1920 nyarán a Marta gyár értékesítése végett Bécsben tárgyalt Camillo Castiglioni bécsi bankárral. A tárgyalások 1920. december 6-án eredményre vezettek: Castiglioni az aradi gyár épületeit, gépi berendezését, licenceit, modelljeit és műszaki rajzait 10 millió lejért, a nyersanyagokat, félgyártmányokat és készárut lejben megállapítandó napi forgalmi áron megvette. A vállalat passzivái nem képezték a megegyezés tárgyát. (53) A Camillo Castiglionival létrejött megállapodást az 1921. január 18-ra Aradra összehívott közgyűlés jóváhagyta. A gyártelep eladási árából 1921 májusáig 4 és fél millió lej folyt be, melyből 2 250 000 lejt a Kereskedelmi Bank, 2 millió lejt a Benz cég, és 250 000 lejt provizióként Káldi Jenő vezérigazgató kapott. (54) A vállalat utolsó közgyűlését 1922. január 12-én tartotta Aradon. A közgyűlés a Marta vagyontárgyainak eladására vonatkozó jelentés jóváhagyása után kimondta a társaság felszámolását. Felszámolóiéul Káldi Jenő volt vezérigazgatót, dr. Robu János aradi polgármestert és Hargittay Bertalan részvényest választotta meg. (55) A gépjármüközlekedés fejlesztése és a finánctőke 1898-1918 A közúti gépkocsiközlekedés jelentőségére a magyar bankok közül elsőnek a Kereskedelmi Bank vezetői figyeltek fel. A nagy helyiérdekű vasúti hálózattal rendelkező bank vezetőinek állandó törekvését képezte, hogy vasúti vállalatainak jövedelmezőségét a forgalom emelése révén fokozza. Ennek azonban egyik komoly akadályát éppen az jelentette, hogy nagy területek a vasúti forgalomtól távol estek. Lánczy Leó, a Kereskedelmi Bank elnöke a társas gépkocsiközlekedés bevezetésének a gondolatával, mindjárt annak feltűnése után foglalkozni kezdett, mert ennek segítségével elérhetőnek látta a helyiérdekű vasutak forgalmának növelését. A gondolat megvalósításának természetesen sok akadálya volt. Lánczy először meg akarta ismerni a gépjármüközlekedés se 1 kapcsolatos nyugat-európai tapasztalatokat. Ezért 1898 nyarán a helyiérdekű vasutak egyesitett irodájának vezetőjét a közúti gépkocsigyártás és közlekedés tanulmányozására Németországba küldte. A HEV irodájának vezetője tanulmányútján kedvező tapasztalatokat szerzett. Jelentése szerint a társas gépkocsik jól beváltak, jövedelmezőségük beigazolást nyert és a forgalmi igényeket kellőképpen kielégítették. Berlinben az AUgemeine Motorwagen Gesellschaft elnökével tárgyalt, aki hajlandó volt Magyarországon gépkocsi vállalatot létesíteni. A társaság szándékát, melyet a Kereskedelmi Bank is támogatott, bejelentette a Kereskedelemügyi Minisztériumnak. A vállalat azonban ismeretlen okokból, valószínűleg a posta érdekeinek védelme miatt nem jött létre. (56) A Kereskedelmi Bank a gondolatot nem ejtette el. A közúti társas gépkocsiközlekedés bevezetésének feltételei azonban még nem értek meg. Tizennyolc évvel később, amikor a Kereskedelmi Bank az aradi Marta autógyárban érdekeltséget vállalt, Lánczy Leó ismét felújította a tervet, és Hoffer Bélával, a helyiérdekű vasutak egyesitett irodájának vezetőjével a helyiérdekű vasutak körzetében az autóbuszközlekedés bevezetésére javaslatot dolgoztatott ki. Az elkészült tervezet szerint az autőbuszközlekedést egyes körzetek szerint, a Kereskedelmi Bank helyiérdekű vasutai körül alakítják ki. A körzetek központi ügyeit a Marta gyár, később külön vállalat intézi. A vállalat a teherforgalom lebonyolítására is kiterjed. Az autóbuszokat a Marta gyár szállítja. A ' .íyiérdekü vasutak az autóbuszüzemnek átengedik bruttóbevételük többletének ami xelét, mellyel bevételük az autóbuszok beállításával növekedett. Mivel a 574