Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

Rendelésekkel a gyár 1918-ra is bőségesen el volt látva. A K. u. K. Autotruppenkommando 145 teherautót, a bécsi Fliegerarsenal pedig 409 db "Benz" repülőgépmotort rendelt, A katonai megrendelések mellett a budapesti postaigazgatóság postaautomobil-rendelései teljesen háttérbe szorultak. A pénz értéktelenedése és a gyártáshoz szükséges forgótőke biztosítása szükségessé tette az alaptőkének 6 millió koronára való felemelését. (46) A közgyűlésen megjelent igazgatósági tagok nagy megelégedéssel szemlélték meg a gyártelepet. Ketterer gyárigazgató vezetése alatt nemcsak a gyártelep és épületek elhanyagolt állapota változott meg, hanem minden tekintetben magasszinvonalu, korszerű gyárüzem alakult ki. (47) Hiába emelte azonban a vállalat a gyártást a legmagasabb színvonalra, 1918-ban a termelés a nyersanyaghiány miatt visszaesett. A forgalom az 1917. évi 11,3 millió koronáról 10,9 millió koronára csökkent. A gyár üzemi költségei ezzel szemben 1,9 millió koronáról 3,5 millió koronára emelkedtek. Agyár pénzügyi helyzetét súlyosbította, hogy az 1918. évi októberi polgári demokratikus forradalom győzelme és a monarchia felbomlása után a volt közös hadügyminisztériummal szemben fennálló 9 millió korona követeléséről le kellett mondania. (48) A magyar kormány igyekezett a vállalaton segíteni. 1918 novemberében a Magyar Hadügyminisztérium a közös hadvezetőség által rendelt és elkészült mennyiségből 18 db teherautót és 25 db "Benz" repülőgép motort, a Magyar Kereskedelemügyi Minisztérium pedig 2 db teherautót átvett, melyekért a magyar kormány a Marta gyárnak 1 250 000 koronát folyősitott. (49) Az októberi polgári demokratikus forradalmat követő hónapokban a Kereskedelmi Bank megkísérelte, hogy az aradi gyár üzemének folytonosságát biztosítsa. Káldi Jenő vezérigazgatónak pénzt bocsátott rendelkezésére, hogy az átvonuló Mackensen hadseregtől autókat és különböző cikkeket vásároljon agyár részére, majd a Marta nevében a Magyar Hadügyminisztériumtól elvállalta a háborúból visszakerült MartaBenz teherautók javítását. (50) Az aradi gyár 1919-ben, az első negyedévi üzemszüneteltetéstől eltekintve, egész éven át napi hat órán át dolgozott, 400 munkást foglalkoztatott. Teherautó rendelésekkel hosszú időre el volt látva, melyeket részben még magyar hatóságoktól, részben pedig, a gyárvezetőség közbejárására a nagyszebeni román kormányzótanácstól kapott. (51) Az 1919-es Uzletév egyébként 935 000 korona nyereséget mutatott fel. A Marta gyár jogi helyzetének rendezése végett Weiss Fülöp alelnök 1920 áprilisában Bukarestben a román bankok vezetőivel különböző megoldási formákat vitatott meg. A tárgyalások 1920. május 27-én folytatódtak. A bukaresti bankok vezetői a megbeszélések során közölték, hogy 15 millió lei alaptőkével román automobilgyárat alapítanak. Az alaptőkéből 10 millió lei névértékű részvényt a Kereskedelmi Banknak és a Benz cégnek ajánlottak fel a Marta gyár telepéért és gépi berendezéséért. Az alapítási tervezet szerint a nyersanyagok, fél- és készgyártmányok értékét az e célra kiküldendő bizottság megállapítása után az uj vállalat a két főrészvényesnek megtéríti. A részvénytársaság igazgatóságának 50%-a román állampolgár lesz. Az első igazgatóság 1/3 részét a román tőkés csoport, 2/3 részét pedig a Kereskedelmi Bank és a Benz cég delegálja. Az igazgatóság elnökét a román tőkés csoport jelöli ki. A két bukaresti bank vezetője kijelentette, hogy a megállapodás perfektuálásáig a Marta gyár védelméről gondoskodnak. A román tőkés csoport megbízottai beleegyeztek, hogy az uj részvénytársaság vezérigazgatója Káldi Jenő legyen. (52) A bukaresti bankok vezetői azonban a kormányhatősági megerősítést nem tudták megszerezni. Emiatt a létrejött megállapodás tárgytalanná vált. 573