Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

gépkocsik alkatrészeit gyártás közben a hetyszinen megvizsgálták és a benzinmotorok erejének fékprőbáját megtartották. A vizsgálat minden tekintetben kielégitő eredménnyel járt. A bizottság ennek alapján a motorok beépitését az alvázakba engedélyezte. (27) A gyár kapacitása 1911-ben elérte az évi 200 db autót, de csak 50 db-ot gyártott. Gyártmányainak egy részét Ausztriába, Szerbiába, Bulgáriába, Törökországba és Oroszországba exportálta. (28) A kitűnően'berendezett és kiváló szakemberekkel rendelkező üzem kapacitásának kihasználását a forgótőke hiánya egyre érezhetőbben akadályozta. A pénzügyi helyzet felismerése késztette br. Pap Géza igazgatósági elnököt arra, hogy a Kereskedelmi Bank bevonását megkísérelje. Br. Pap Géza 1911 májusában a bankkal közölte a vállalat tervét, hogy a 900 000 korona névértékű, "B" sorozatú részvények összegét 200 000 koronára szállitják le, a könyvszerüleg felszabaduló 700 000 koronát pedig leirják, majd a megmaradó 1 300 000 korona névértékű "A" és "B" sorozatú részvényeket egyenjogúsítják és az alaptőkét 2 millió koronára felemelik. Br. Pap Géza az újonnan kibocsátásra kerUlő 700 000 K névértékű részvényt a Kereskedelmi Banknak ajánlotta fel. A tranzakcióért a banknak 100 000 K jutalékot igért. A kedvező üzleti ajánlatra a nagyon óvatos Kereskedelmi Bank azzal válaszolt, hogy előbb a gyárat műszaki és kereskedelmi szempontból megvizsgálja. Ha a vizsgálat kielégitő eredményt mutat fel, hajlandó a társaságnak 700 000 K bankszerű hitelt nyújtani. A hitelügylet tartama alatt viszont opciót kötött ki magának a 700 000 K elsőbbségi részvény átvételére, feltéve, ha a vállalat a banknak az évi 6%-os osztalékot garantálja. (29) Br. Pap Géza a finanszírozási ajánlatot a francia anyavállalat képviselőivel megbeszélte, akik" a propoziciót nem tartották elfogadhatónak, mert az ujabb kamatterhekkel járt volna. (30) A Kereskedelmi Bankkal folytatott tárgyalások meghiúsulása után 1911 őszén a Wiener Bankverein érdekköréhez tartozó Magyar Ruggyantaárugyár tett ajánlatot a vállalat finanszírozására. A Ruggyantaárugyárnak érdeke volt, hogy az országban jól megalapozott gépjármügyártőipar keletkezzék, mert az autóabroncs gyártásának fejlesztését csak virágzó autóipar biztosíthatta. A tárgyalások november első napjaiban eredménnyel zárultak. A Magyar Ruggyantaárugyár, közvetve pedig a Wiener Bankverein átvette a vállalat irányítását. Br. Pap Géza és a francia igazgatósági tagok erre lemondtak. Az uj igazgatóságnak gr. Károlyi Imre elnök, Haltenberger Samu vezérigazgató, Varjassy Lajos, Fényvessy Adolf, Fábry Sándor, gr. Teleki Pál, Ország Róbert, Rechtnitz Béla, Pikler Károly és Brunner Harry bécsi lakos lettek a tagjai. Az igazgatóságban hét tag képviselte a Ruggyantaárugyárat. (31) A részvény érdekeltségben történt változást az 1912. június 14-i közgyűlés hagyta jóvá, amikor a vállalat a Marta Magyar Automobil Rt. cégnevet vette fel. (32) 1912-ben a budapesti postaigazgatóság 175 autó szállítására adott a vállalatnak megbízást. Az 1912- 1913-as év a gyár nagyarányú fejlődésének az időszaka volt. A gyártási kapacitás ezekben az években elérte a 250 db autót, 25 db vasúti motort és 50 db gazdasági motort. Munkáslétszáma 320 főre emelkedett. Az 1912-es üzletév 83 000 K, az 1913-as üzletév pedig 187 000 K tiszta nyereséggel zárult. A beruházások folytatása és szabadalmak vásárlása céljából az 1913. évi május 15-i közgyűlés a vállalat alaptőkéjét 2, 8 millió koronára, tehát több mint kétszeresére emelte fel. Az alaptőke felemelését a gyár jövője szempontjából fontos tranzakció finanszírozása is szükségessé tette. A Marta 1913-ban Budapest székesfővárostól 200 db autótaxi 570