Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

Uzembehelyezésére koncessziót kapott. Ennek érvényesítése végett a Benz Magyar Automobil és Motorgyár Rt-gal együtt megalapította a később "Szürketaxi" néven ismert Budapesti Automobil Közlekedési Rt-ot. A Marta 1914 elején nagy horderejű megállapodást kötött az angol Daimler müvekkel, melynek alapján megszerezte az angol vállalat gyártási szabadalmait, eljárásait és tapasztalatait. A Daimler-müvek Európa legnagyobb autógyára volt és a legkorszerűbb géptípusokat gyártotta. A szelep nélküli Knight-motorral ellátott Daimlerautők gyártásának bevezetése az aradi gyártelep ujabb bővitését tette szükségessé. (33) Az első világháború kitörése azonban a Marta gyár kapcsolatát a Daimler gyárral megszüntette. A gyárat ezért ismét uj alapokra kellett helyezni, hogy fennmaradását és fejlődését biztosítsák. Erre a feladatra a Magyar Ruggyantaárugyár már nem vállalkozott, és bár az 1914-es és 1915-ös üzlet év nyereséget mutatott fel, (34) elhatározta, hogy érdekeltségét értékesiti. Részvényeinek átadására 1915 nyarán nyilt lehetőség. A Kereskedelmi Bank a katonai szállításokban rejlő nagy profitra számítva elhatározta, hogy autógyárat alapit. Weiss Fülöp alelnök a bakhoz közelálló Káldi Jenőt, a Benz Magyar Automobilgyár Rt. vezérigazgatóját kérte meg, hogy a mannheimi Benz társaságot az alapításban való részvételre rábírja. A Kereskedelmi Bank alelnöke azért szerette volna a Benz céget megnyerni, mert a mannheimi gyár aeroplán és hydroplán motorok gyártásával is foglalkozott. Káldinak az volt a véleménye, hogy nem kell uj részvénytársaságot alapítani, az uj gyártási ágakat kapcsolják a Kereskedelmi Bank egyik gépipari vállalatához, a Schlick-Nicholson gyárhoz. A Benz gyárral való kapcsolatot pedig a licencszerződés után hozzák létre. (35) A Benz gyárral folyó tárgyalások közben jelentkezett a Magyar Ruggyantaárugyár ajánlatával, melyet mind a Kereskedelmi Bank, mind a mannheimi cég nagy érdeklődéssel fogadott. A megállapodás hosszas alkudozások után 1915. október elején létrejött. A Magyar Ruggyantaárugyár a részvénytöbbség átadása alkalmával kötelezte magát, hogy, ha az intern mérleg azt mutatná, hogy a Marta alaptőkéje nem maradt meg érintetlenül, a hiányzó összeget a két főrészvényesnek megfizeti. A Marta gyár viszont arra kötelezte magát, hogy nemcsak a háború alatt, de a háború befejezésétől számított három éven át a Magyar Ruggyantaárugyár pneumatikjaival látja el kocsijait. (36) A Benz u. Cia Rheinische Automobil- u. Motoren-Fabrik és a Kereskedelmi Bank megállapodása értelmében a Marta gyár műszaki vezetését és ellenőrzését a Benz cég vette át. A vállalatot hatóságokkal és minisztériumokkai szemben a Kereskedelmi Bank képviselte, amely egyben a bankári feladatokat is ellátta. A gyár kereskedelmi, és pénzügyi vezetése a vállalatot illette. A Benz cég ragaszkodott a részvények 51%-ához és nem fogadta el a Kereskedelmi Bank 50-50%-os javaslatát. Ezenkívül a szabadalmak és modellek átadásáért 1 millió K értékű szabad részvényt kötött ki a maga részére. A Benz cég az 1 millió korona névértékű részvényből 200 000 korona értékű részvényt partnerének átengedett, de kikötötte, hogy ennek ellenében a Kereskedelmi Bank hasonló jellegű vállalatban sem közvetve, sem közvetlenül részt nem vehet. A Marta gyár mellett uj automobilgyár felállítását he h/te lenitette. (37) A vállalat 1915. december 2-i közgyűlése, hogy a gyár az egyre növekvő katonai megrendeléseket teljesíthesse az alaptőkét 3,6 millió koronára emelte fel. A közgyűlés, amidőn megemlékezett Rechnitz Béla, Pikler Károly és Haltenberger Samu volt igazgatósági tagok érdemeiről, akik a vállalatot felvirágoztatták, megválasztotta 571