Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A finánctőke szerepe a magyar gépjárműgyártás és a gépjárműközlekedés létrehozásában, 1905–1944 / 565–588. o.

Jenéi Károly: A FINÁNCTÓKE SZEREPE A MAGYAR GÉPJÁRMŰGYÁRTÁS ÉS A GÉPJÁRMŰKÖZLEKEDÉS LÉTREHOZÁSÁBAN 1905-1944 A gépjármű feltűnése és tömeges gyártásának megindulása a XIX. század végén uj, addig még nem létezett iparág alapját vetette meg. A gépjárműgyártás elsősorban a nyugat-európai országokban vett nagy lendületet. Franciaországban a XK. század utolsó évében már közel 6000 gépkocsi volt forgalomban. A francia autógyárak hónapokkal előre eladták gyártmányaikat. Különösen a luxus- és sportkocsik iránt mutatkozott nagy érdeklődés. Németországban a teherautógyártást karolták fel. Ausztriában az autóipar ugyanakkor még csak szárnyait bontogatta. (1) Magyarországon a XIX. század utolsó évtizedében egyéni kísérletezésekkel találkozunk. Csonka János 1893-ban csőgyujtásos, porlaszt ós megoldással megépítette az első magyar motorkerékpárt. Bánki Donát 1894-ben kéthengeres, vízhűtéses motorkerékpárt készitett. Csonka Jánosnak 1900"ban a budapesti postaigazgatóság részére tervezett háromkerekű motorkerékpárjából már több darab készült, melyek az első világháború végéig üzemben maradtak. (2) A banktőke a utógyára la pitási kísérletei Az autóiparnak a nyugat-európai országokban emiitett fellendülése felkeltette a magyar banktőke érdeklődését. Az ipari vállalatok alapításával és finanszírozásával néhány évtizede foglalkozó magyar bankok közül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt (a következőkben: Kereskedelmi Bank) ismerte fef elsőnek a hazai nagyüzemi gépjárműgyártás jelentőségét. A nagyüzemi gyártást a bank neves francia vagy német automobilgyár közreműködésével látta megvalósíthatónak. Ez az elgondolás vezette, midőn 1899-ben az Österreichische Landerbankkal együtt részt vett az Erste Österreichische Daimler-Motorén Gesellschaft alapításában. (3) Az alapítást kezdeményező Bierenz és Hermann bécsi cég Ausztria-Magyarország területére előzőleg már megszerezte a canstatti Daimler-Motorén Gesellschaft szabadalmait és licencjogainak bázisán kívánta a különféle gépjármüvek gyártását megindítani. Már a betéti társaság létrehozásakor, sőt ezt megelőzően 1898-ban az érdektársak abban is megállapodtak,, hogy Budapesten hasonló jellegű vállalatot fognak alapítani. (4) Mivel a megegyezésnek ez a pontja nem,valósult meg, a Kereskedelmi Bank betétjét 1902-ben kivette és a vállalatból kivonult. Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank alelnöke 1903-ban Bauer Albert párizsi mérnököt bizta meg, hogy a Budapesten felállítandó autógyár alapítási tervezetét dolgozza ki. Bauer javaslata bevezető részében ismertette a francia autóipar helyzetét. Az autók kialakult formájában szerinte néhány év óta említésre méltó változás nem történt. A Panhard, De Dión, Daimler, Clement és Renault cégek 2-3 évvel korábban forgalomba került gyártmányai éppen olyan keresettek voltak, mint a legújabb típusok. Az autó gyors elterjedését mutatta, hogy 1903-ban Franciaországban 18000, 565