Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Bariska István: A levéltárismeret középiskolai oktatásának kőszegi tapasztalatai / 511–517. o.

Bariska litván : A LEVÉLTÁRISMERET KÖZÉPISKOLAI OKTATÁSÁNAK KŐSZEGI TAPASZTALATAI A közgyűjteményi kezelői fakultáció létrehozása A 115/1973. (M. K. 9.) MM számú utasitás áttörte a gimnáziumok korábbi struktúráját. Az általános tantervű osztályok számára lehetővé tette a 2. idegen nyelv vagy a gyakorlati foglalkozás választását. Egy esztendővel később az oktatási miniszter 106/1974. (M. K. 16.) számú utasitása bevezette a fakultativ tantárgycsoportok fogalmát és rendszerét. Hasznát és célját abban látta, hogy a közismereti tárgyak mellett a fakultativ tárgyak révén megkönnyíthető a gimnáziumi tanulók elhelyezkedése középiskolai tanulmányaik befejezése után. Kimondottan vagy kimondatlanul a pályairányítás gondjain is segíteni akart. A csoportok minimális létszámát tiz főben állapította meg. Részletezte a tantárgyak bevezetésének személyi és tárgyi feltételeit. Körvonalazta a csoportkialakitás kívánalmait. Kitért a tankönyvek és a jegyzetek kérdésére. Helyet kapott benne a tanulók teljesítménye, minősítésének problémája is. 1975-ben ujabb fakultativ tantárgyakat vezettek be. A 115/1975. (M. K. 10.) OM számú utasitás lehetővé tette többek között az államigazgatási, népművelési szervezési és közgyűjteményi kezelői képzést. Természetesen azokban a gimnáziumokban, amelyek az oktatás feltételeit biztosították vagy biztosítani tudják. Kőszegen a Jurisich Miklós Gimnázium hamar felismerte a fakultativ tárgyak oktatásának jelentőségét és jövőjét. A kőszegi levéltár, múzeum és könyvtár, nem utolsó sorban a gimnázium iskolai könyvtára és múzeuma keretében adva voltak a tárgyi feltételek. Tegyük hozzá: egyben a személyiek is. Az önálló, függetlenitett státusú iskolai könyvtárosra, a kőszegi levéltár, könyvtár és múzeum szakembereire épített a gimnázium, nyilván tervszerűen. Részben önellátó, részben meghívásos rendszerben meg tudta oldani az oktatás személyi feltételeit. 1975 őszén a harmadik évfolyam két osztályából kialakított tiz fős csoportban megkezdhettük a közgyűjtemény kezelői ismeretek oktatását. 1977. május 2-án, illetve 5-én az első csoport sikeresen letette a záróvizsgát. Esemény volt ez a magyar levéltárügy történetében is, persze a maga módján. Hiszen először fordult elő a középiskolai oktatás történetében, hogy egy-egy fakultativ csoport levéltári kezelői képzést kaptak és fordítva: a levéltári ismeretek oktatása először szerepelt valamely formában a középiskolák tantervében. Tantervi követelmények Előre kell bocsátanunk, hogy az egész tantervi elképzelés ebben a két esztendőben a kísérletezés szakaszában volt. Ez a megvalósításra is jellemző lett. Meglehet, 511