Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 3. szám - Schneider Miklós: Terv és megvalósulás: az előkészületben levő uj levéltári segédlet néhány kérdése a debreceni kiadvány tapasztalatai tükrében / 499–505. o.

sen kitérve az adott fonddal kapcsolatos sajátos történeti tényekre), a területi és hatásköri illetékességét és annak változásait, a fond megmaradt iratanyagának tényleges rendszerét és egyéb fontos tudnivalókat (9). A szlovák levéltári kalauzoknál is nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy ezek a bevezetők (illetve a fondképzőkről és a fondról adott ismertetések) megfelelően tömörek legyenek: ugy látják ők is, hogy a hosszú bevezetőkben könnyen elveszik a lényeg. Fontos ezért, hogy a szöveg csak olyan adatokat tartalmazzon, amelyek a kutatónak és a levéltárosnak is szükségesek, nem kell tehát mindent elmondania a fondképzőről, ami akár az irodalomból, akár az iratanyag alapján megtudható. Megkockáztatják azt is, hogy amiről megfelelő szakirodalom van, arra a tényre a bevezetőben csak utalni kellene. (10) A bizottság előzetes megbeszélése során is megfogalmazódott az a nézet — amely a szlovák kalauzok eddigi gyakorlatának is hasznos tapasztalata —, hogy a fondképzők, illetve fondok ismertetésének összeállításánál differenciáltan kell eljárnunk: a jelentősebb fondokról részletesebb, a kevésbé fontos (vagy esetleg fogyatékos iratanyagot tartalmazó) fondokról az egyes levéltárak egymástól eltérően rövidebb bevezetőt készíthetnek. Észszerűnek látszik továbbá az is (és ezt is alátámasztja a szlovák kalauzokban alkalmazott gyakorlat), hogy ha a levéltár azonos fondtipusből több fondot őriz (pl. járási főszolgabiróságok, körjegyzőségek, népiskolák, helyi tanácsok stb.), akkor a fondképző ismertetését felesleges fondonként elmondania, elegendő azt csak egy alkalommal öszszefoglalóan, a típusba tartozó első fond előtt közölnie. Egyedi bevezető, ill. fondképző-ismertetés csak akkor indokolt, ha a fondképző szervnek olyan jellegzetességei vannak, amelyek a rokon fondok képző szerveinél nem találhatók meg. A fondjegyzék nyújtotta információk kibővítésének másik fontos mozzanata az, hogy az uj segédlet immár nemcsak a fond nevét, évkorét és iratfolyóméterben megadott terjedelmét közli, hanem az iratanyag leírását is. Természetesen nem teljesen kibontva, ahogyan azt pl. az Országos Levéltár repertóriumai teszik — hanem egy kellő célszerűséggel összevont formában. Ennek az összevonásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy az anyagleiras alapvetően tájékoztassa a kutatót egyrészt arról, hogy az egyes állagok, illetve sorozatok évkor ében milyen hézagok találhatók, másrészt arról is, hogy a fond teljes terjedelme ez egyes állagok, illetve sorozatok között hogyan oszlik meg és hogy ezek az állagok, sorozatok milyen raktári egységeket képeznek. Ennek az összevont anyagleirasnak az elkészítéséhez a meglevő raktári jegyzékek szolgálnak alapul, az összevonás módja a már idézett Szempontok mellékleteiben, valamint a szlovák kalauzokban jól szemlélhető. Mindezeken tul természetesen az uj segédletnek tartalmaznia kell még bibli ogr áf iát is, amely akár az egyes fondképző szervek, akár egyes fondok közelebbi megismeréséhez segíthet hozzá, valamint mutatókat (főleg és elsősorban helynévmutatót), amelyek éppen a helytörténeti kutatónak a segédletben való eligazodását könnyítik meg, tekintve, hogy az iratanyag rendszerét tükröző (un. strukturális jellegű) segédletben az egyes helyekre vonatkozó adatokat nyújtó fondok, vagy fondrészek összekeresése meglehetősen nehézkes. Az előzetes megbeszéléseken kialakult fenti elképzelések (melyeket, mint láthattuk, a szomszéd állam levéltári gyakorlata igazol) megfelelő kiindulási alapot adnak az uj segédlet részleteinek, illetve az elkészítéséhez kiadandó munkautasitásnak a kidolgozásához. Éppen ezért érdemes most már a debreceni kiadványt közelebbről megnézve megállapítani azt, melyek azok az elképzelések, amelyek megvalósítása a konkrét példa tanúsága szerint is reális és melyek azok a kérdések, amelyeket a debreceni kiadvány sem tudott maradéktalanul megválaszolni és éppen ezért azok további pontosítása, részleteik tisztázása válik szükségessé. 501