Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

és érzésileg egészséges és hatalmas lehessen, s méltán képviselhesse az uj irány szellemét. Kérjük felvenni nevelési programjukba a kommunizmus és úttörőinek ismertetését, a szociális fejlődés nevezetesebb korszakainak, törekvéseinek, a munkásorganizáciők leirásának tanitását, az orosz nép hősies harcának ismertetését. Gondosan elkerülendő minden olyan célzás, amely a kommunizmus egységét és annak követőjét kisebbithetné, esetleg ugy tüntetné fel, hogy az a jövő kialakulására káros következményekkel járhasson. Fentiek teljesitésére annál is inkább nyomatékosan felhívjuk figyelmüket, mivel a helybeli orosz hatóságok már ily értelemben eljártak Pártunknál. Nem szeretnénk tehát, az általunk is igen méltányolt tantestülettel szemben az emiitett orosz hatóságok ismételten kifogást támasztanának és esetleg saját hatáskörükben intézkednének." (106) A Nemzeti Bizottság volt Kecskeméten is az a fórum, amely a legfontosabb politikai és társadalmi problémák esetén döntött, ahova vitás esetekben fellebbeztek. Feladatköre annyira széles volt, a megoldandó problémák olyan tömegesen zúdultak rá, hogy a pedagógiai gyakorlatban követendő uj vonal kialakításához azonnal nem tudott segitséget nyújtani. Ebben akadályozta az is, hogy az ideológiai problémák iránt fogékony, a művelődésügy terén jártas személyek soraikban kevesen voltak. A város baloldali értelmisége a közigazgatásban a legalapvetőbb életfeltételek kialakításának sziszifuszi munkájában nyütte magát. Egyeseket pedig az országos politikai érdek elszőlitott innen a fővárosba. Az antifasiszta propaganda napirendre került, de csak általánosságban és a tömegkommunikációra vonatkozóan kapott konkrét megfogalmazást. (107) Az iskolákban folyó munka csak március 30-án került napirendre. Ekkor Sima Ferenc a Kecskeméti Lapok szerkesztője javasolta, hogy az iskolákban történő demokratikus szellemű tanitás ellenőrzésére alakitsanak egy bizottságot. A Nemzeti Bizottság a javaslatot megvitatta és elfogadta, s egyben kinevezett egy 4 fős bizottságot (Szabó Gyula, dr. Nagy László, Sima Ferenc és Tompos Sándorné) az iskolák ellenőrzésére. (108) A helyi kezdeményezések egyre gyakrabban találkoztak a központi szakigazgatási szervek törekvéseivel. A belterületi tanitótestületi értekezlet április 20-án kiemelt súllyal tárgyalta a VKM 1944-45. tanévre vonatkozó rendeletét. Külön kiemelték a demokratikus világnézeti áthangolás szükségességét és a falusi tehetségmentés fontosságát. (109) A Pedagógus Szakszervezet megalakulása (110) után a szervezett "átképzés" egyre határozottabb követelményként került napirendre. Kezdeményezésükre, április 20-án Nemzeti Bizottságban Kovács Jenő ismertette az átképző előadás-tervezetüket, és mindjárt kifogásolta is annak összeállítását. Az előadássorozat tárgya és az előadók személye felett hosszú és heves vita bontakozott ki. A vita után megfogalmazott javaslat képezte tulajdonképpen a május 22-27. között lebonyolított tanfolyam anyagát. (111) Az előadók között minden politikai párt képviseltette magát. Valamennyi előadójuk jelentős közéleti szerepet is játszott. Safrankő Emánuel két előadást is tartott. Bánó Mihály, dr. Vogt Károly, Kovács Jenő, Tóth László, dr. Nagy László, dr. Révész László, Szabó Gyula mellett néhány középiskolai tanár is kapott megbízatást. 48