Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Iványosi–Szabó Tibor: Az oktatásügy megindulása a felszabadult Kecskeméten, 1944–1945 / 29–56. o.

A megfelelő szakemberek biztositásán múlott, hogy a középiskolákban a hagyományosan kialakult képzést tudják-e végezni. A tanév nagy részében, minden iskolában súlyos, sőt megoldatlan gondot jelentett a rajz, a testnevelés, a kézimunka és néhány esetben az ének tanitása. Budapest felszabadulása után ezeken a gondokon minden iskola úrrá tudott lenni. Ennek volt köszönhető, hogy az emiitett tantárgyakbői is tudtak év végén osztályzatokat adni, mégha a képzés a többi tantárgyhoz viszonyitva hézagos maradt is. A szaktanárok hiánya mellett a másik gátló tényező a technikai felszereltség elégtelensége volt. Ennek köszönhető, hogy a kereskedelmi fiúiskolában év végén gépírásból nem kapott senki osztályzatot. A kereskedelmi leányiskolában is csak a III. a. és b. osztályok tanulóit osztályozták gépirásből. (1943-44-es tanévben I-m. osztályok tanultak mindkét iskolában gépirni.) (95) A hagyományos tantárgyak mellett egyetlen uj tantárgy jelentkezett a kecskeméti iskolákban: az orosz nyelv. 1945. január 31-én a főispán Megáll József polgári, Barcza József kereskedelmi, Mészáros Imre gimnáziumi, Kerekes Ferencné liceumi, Leviczky Oreszt iparostanonc iskola igazgatójának körlevelet küldött, melyben a következő szöveg szerepelt: "az orosz katonai parancsnokság felkérése alapján felhivom a közép- és középfokú iskolák vezetőit, hogy a helyiségek és a fűtési lehetőségek figyelembevételével.., nem kötelező jelleggel, ingyenes, délutáni orosz nyelvtanfolyamokat, illetve tanfolyamot megszervezni szíveskedjenek heti 2-3 tanórában " (96) Leviczky Oreszt hamarosan jelentette, hogy oroszul tudó tanára nincs, de két testületi tag orosz nyelvtanfolyamon vesz részt, ha a nyelvet kellően elsajátítják, megkezdik az orosztanitást. Márkus Ferenc főispán válasza február 19-én ez volt: " nem rendelkeztem oly módon, hogy az orosz nyelv oktatása a tanrend keretébe vétessék fel... Felhívásom szövege szerint csak arról volt sző, hogy a lehetőségek fennforgása esetén orosz nyelvtanfolyamot szervezzen intézete tanulói számára..." (97) A félreértés máshol is megtörtént. Március elején Mészáros Imre jelentette a főispánnak, hogy a gimnáziumban a ülVIII. osztályokban rendes tárgyként heti 4 órában tanítják az oroszt. A német nyelv óraszámát eggyel csökkentették. Az orosz nyelvet tanulók száma 205 fő, a nyelvet Megáll József tanítja. (98) Az egyesitett katolikus és református tanítóképzőben heti két órában folyt az orosz tanítás, ugyancsak Megáll József közreműködésével. Az igazgató azt Ígérte, hogy a második félévben a heti óraszámot háromra növelik. A tanítás két csoportban történik, és mindenki részt vesz benne. (99) A tanulók az I. és az V. évfolyamon év végén nem kaptak osztályzatot. A többi évfolyamon a tanulók többségét osztályozták. (100) A kereskedelmi fiúiskolában február 1-től folyt orosz nyelvtanítás Szidor József polgári iskolai igazgató közreműködésével. A szaktanár elfoglaltsága miatt (ő volt a város hivatalos tolmácsa is) a képzés hamarosan megszűnt. Ev végén a tanulókat nem osztályozták. (101) A kereskedelmi leányiskolában is Szidor József tanította az oroszt négy csoportban, heti egy-egy órában. Az első és a második osztályokban csak a tanulók egy töredéke, a III-IV. osztályokban szinte minden tanuló kapott érdemjegyet. (102) A következő tanévekben Kecskeméten a középiskolákban nem folyt rendszeres orosz nyelvtanítás. Ennek oka részben a szakemberhiány, főként pedig a belpolitikai 46