Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Szögi László: Püspöki Nagy Péter: Dunaszerdahely város címere. Dunaszerdahely, 1970. Rozsnyó város címere. Bratislava, 1973. / 380–382. o.

Püspöki Nagy Péter: DUNASZERDAHELY VÁROS CÍMERE ROZSNYÓ VÁROS CÍMERE Dunaszerdahely, 1970. 61 1. Bratislava, 1973. 110 1. Az elmúlt évtizedben ismét fejlődésnek indult egy, a felszabadulás utáni években háttérbe szorult történeti segédtudomány, a heraldika tudománya. A címertan iránti érdeklődés fokozódását jől dokumentálják a legutóbbi években mind hazánkban, mind a környező országokban megjelent heraldikai témájú cikkek és kiadványok. E kiadványok jelentős része a heraldikának egyik fontos részterületével a városi, illetve községi címerekkel foglalkozik s a témaválasztás nem véletlen, hanem egy újonnan — pontosabban — újra felmerült társadalmi igény kielégítését is jelenti. A legutóbbi években Magyarországon, de pl. Csehszlovákiában is a városok szükségesnek tartották és igényelték legjellemzőbb szimbólumuknak a városi címernek felújítását vagy ujjáalkotását. A városi címerek ma már olyan szimbólumok, amelyekkel a legszélesebb közönség is nap mint nap találkozik, s így a témát feldolgozó munkák a szakértőkön kivül a nagyközönség érdeklődésére is számot tarthatnak. A Csehszlovák Nemzetgyűlés 1967 december 11 - én törvényt hagyott jóvá, amelynek értelmében a városok cimeralkotási és cimerhasználati jogot nyertek a heraldikai szabályok betartásának feltétele mellett. A törvénynek megfelelően többek között jónéhány szlovákiai város is pályázatot irt ki címer megalkotására, illetve ujjáalkotására. A szlovákiai városok cimerfelujitásában a munka oroszlánrészét Püspöki Nagy Péter a kitűnő felkészültségű tudományos kutató vállalta magára, akinek eddig Dunaszerdahely (Dunajska Streda) és Rozsnyó (RoSnava) városok címereiről irt tanulmánya jelent meg és sajtó alatt vannak már Párkány (Sturovo) és Zseliz (Zeliezovce) címereiről készitett munkái is. Az uj címerek megalkotásához alapvetően szükséges a vonatkozó heraldikai szabályok pontos ismerete. PUspöki Nagy Dunaszerdahely címeréről irt munkája elején ezeket az ismereteket foglalja össze szabatosan. Szinte kézikönyvszerűen megtaláljuk itt a címerekre általában s ezen belül a városi címerekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, majd a cimerképzés heraldikai alapelveivel ismerkedhetünk meg. Dunaszerdahely esetében PUspöki Nagy előtt úttörő feladat állt, hiszen a városnak — amely ezt a rangot 1960-ban nyerte el — még nem volt hitelesnek tekinthető cimere. A tanulmányban megtaláljuk a település történetének jól sikerült összefoglalását, melynek megírásakor PUspöki Nagy a Magyar Országos Levéltárban, illetve a pozsonyi Állami Levéltárban végzett kutatásaira támaszkodott. Duna szerdahely első hiteles említése 1283-ból való, IV. László király egyik oklevelében. A város nevének eredetével kapcsolatban PUspöki Nagy meggyőzően bizonyítja, hogy az elnevezés a helységben tartott szerdanapi vásárból eredt. A XII. sz.-ban a település még az esztergomi érsekség birtokaihoz tartozott, később királyi birtok a XVI. sz. második felétől már bizonyosan mezővárosi jogállással. A XIX. sz. legvégén a több faluból egyesitett Dunaszerdahely községi besorolást nyert. A település régi cimere ezüst pajzson zöld mezőben, kék ruhába öltöztetett Szt. Pétert ábrázolt. E régi cimert PUspöki Nagy az uj cimer tervezésénél teljes joggal mellőzte, hiszen az — mint irja — "Dunaszerdahellyel semmi kapcsolatban 380