Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Kovács János–Nemes Vilmos–Őrsi András: Bauxitbányászat Fejér megyében 1926–1976. Kicsesbánya, 1976. / 376–377. o.

A bauxitbányászok reálbére 1949-ben meghaladta az 1938. évit. Ehhez a szociális juttatások nagymértékben hozzájárultak. Az 1954 utáni korszakban foh/tatődott a hazai bauxit egyre szélesebb körti exportálása. A "Maszobal" korszakot követően már nemcsak a Szovjetunióba jutott el a magyar bauxit, hanem a szomszédos Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba is. A külkereskedelmi megállapodások az 1962-ben megkötött Magyar-Szovjet Timföld-Aluminium Egyezményben kulmináltak, mely évtizedekre meghatározta bauxitbányászatunk további kibontakozását. Ennek köszönhető, hogy az ország — ezen belül pedig Fejér megye — bauxit termelése tovább növekedett. Egyes helyeken azonban — mint pl. Gánton — visszafejlődés következett be, de ez helyi okokkal magyarázható. A rakodást közben forradalmasitották a szkréperek. A viztelenitési eljárások tökéletesítése lehetővé tette olyan nagykapacitású, mélymüveléses bauxitbányák megnyitását, mint amilyen pl. az Iszka II. További eredményeket a fejtési koncentrációk kialakítása hozott. Végül megjelentek a bauxitbányászatban a távirányítással működő gépek, A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat napjainkban már széles körben alkalmazza az automatikus gumi szalagokon történő szállítást. A könnyűfém hidraulikus támbiztositás, továbbá a Diesel-hidraulikus rakodógépek, és a frontfejtést felváltó kamarafejtés jelzik azt az utat, melyet a bauxitbányászat a lapátolástól, a kézi csillézéstől és a fával való biztosítástól napjainkig megtett. Közben a Fejér megyei bauxitbányák évi hozamának értéke elérte a félmilliárd forintot. Ennek köszönhető, hogy 1966 január óta városias településsé izmosodott az ország legfiatalabb községe, a ma mintegy 2 000 lakost számláló Kincsesbánya. Itt lakik a közel 1 500 vállalati alkalmazott legnagyobb része, mégpedig olyan modern körülmények között, melyek éppen ugy felette állnak a régi, nyomorúságos életszínvonalnak, mint a bányavállalat mai technikai-műszaki felszerelése a felszabadulást megelőző, jóval kezdetlegesebb eszközöknek. A szines mellékletekkel gazdagon ellátott, szépen illusztrált könyv időrendi táblázattal, a szakkifejezések magyarázatával, életrajzi adatok felsorolásával, a kitüntetett dolgozók és a tőrzsgárdatagok, továbbá a vezető beosztású alkalmazottak névsorainak bemutatásával végződik. Dicséret illeti a szerzőket a halálos balesetet szenvedett dolgozók névsorának összeállításáért. A kifinomult nyomdatechnikai igényeket is kielégítő könyvben csak elvétve fordulnak elő hiányosságok. így a felszabadulás utáni korszak kezdeteinek az egyes bányaüzemek megelőző történetéhez való csatlakoztatása nem mondható szerencsésnek. Hiányoljuk a pénzügyi miiveletek nagyobb arányú bemutatását, elmaradt a vállalat társadalmának időnkénti bővebb elemzése. Végül az irodalom felsorolása után helyes lett volna utalni a felhasznált levéltári fondokra is. Sárközi Zoltán 377