Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Soós László: Jenei Károly: A Nitrokémia Ipartelepek története 1921–1948. 1976. / 378–379. o.

Jenéi Károly: A NITROKÉMIA IPARTELEPEK TÖRTÉNETE 1921-1948 Nitrokémia Ipartelepek, 1976. Az utóbbi években örvendetesen megnövekedett azoknak az iparvállalatoknak a száma, ahol a dolgozókban egyre nagyobb az érdeklődés munkahelyük múltjának megismerésére. A vállalati évfordulók nemcsak arra adnak alkalmat, hogy szélesebb körben felkeltsék az érdeklődést a gyár termékei, munkája iránt, hanem egy-egy monográfia elkészülését is elősegítik. Az alapításának 50 éves évfordulóját ünneplő Nitrokémia Ipartelepek vezetői dr. Jenéi Károlyt bizták meg a vállalat kapitalizmuskori történetének a megírásával, amelyet az olvasó a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztályának gondozásában kaphat kézhez. A több mint 200 oldalas tanulmány többet nyújt, mint amennyit a könyv cime igér. Az első fejezetben a szerző az 1914-ben állami tulajdonként üzembe helyezett magyaróvári lőporgyár történetével foglalkozik, amelyet az I. világháborút követő békeszerződés értelmében le kellett szerelni. A felszerelések értékesítésére a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltőbank és a MagyarOlasz Bank 1929-ben létrehozta a Magyaróvári Ipartelepek Részvénytársaságot. A három nagybank még ebben az évben elhatározta, hogy a magyaróvári gyár felhasználásával megalapítja a Magyar Ló'porgyárüzemi Részvénytársaságot, amely a mai vállalat elődjét alkotta. A bankszindikátus a lőporgyári felszerelések nagyobbik részét az uj üzembe kivánta átmenteni. Közreműködésére azért volt szükség, mert a békeszerződés értelmében a Magyar Lőporgyárüzemi Rt. nem maradhatott állami kézben. Az uj üzem helyét csak 1924-ben jelölték ki, addig a magyaróvári üzemben folytatták a termelést. A felépítendő gyár részére a Balatonhoz közeli Vörösberény, Liter, Királyszentistván és Vilonya községek határából sajátítottak ki közel 277 holdat. Az üzem első egysége 1927 novemberében készült el. Az eredetileg nitrocelluloze, nitroglicerin és lőpor gyártására tervezett üzemet 1929-ben trinitratoknak előállítására is alkalmas berendezéssel szerelték fel. A termelés irányításában a bankszindikátus csak másodlagos szerepet töltött be, mivel a megrendeléseket biztosító Honvédelmi Minisztérium az Üzem ellenőrzésének jogát is biztosította magának. A vállalkozás nagyságára jellemző, hogy 1926-ban az uj telephelyen egy papírgyár felépítését is elhatározták, amely "a lőporgyár tizemét, felszerelését és személyzetét papírgyártás céljára mindaddig igénybe vehette, amig azt a lőpor iránti igények emelkedése nem akadályozta. A Honvédelmi Minisztérium sürgetésére a kormány 1931-ben a Nitrokémia Ipartelepek Rt-ot állami tulajdonba vette. Ennek értelmében a három banktól megvásárolták a részvényeket és tovább folytatták a vállalat bővítését. 1933-ban pirotechnikai üzemet és lakkgyárat, 1942-ben nitrogliceringyárat építettek. A fűzfői vállalat az 1930-as években több komplett gyári berendezés szállítására és felszerelésére kapott megrendelést. Ennek keretében Törökországban trinitratoiuol, Finnországban lőpor, Braziliában lőpor- és dinamitgyárat hozott létre. A megrendelések a valutabevétel mellett a magyar gépipar számára munkalehetőségeket biztosítottak. 378