Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - IRODALOM - Sárközi Zoltán: Kovács János–Nemes Vilmos–Őrsi András: Bauxitbányászat Fejér megyében 1926–1976. Kicsesbánya, 1976. / 376–377. o.

A dokumentumok összegyűjtői, a szerkesztő, a lektor személye mellett dicséret illesse a kötet megjelentetéséhez szükséges anyagi fedezetet biztosító szervet is, hiszen csak közős tevékenységüknek, együttes akaratuknak lehetett eredménye a tartalmában, minőségében igényes kötet. Leblancné Kelemen Mária Kovács János - Nemes Vilmos-Orsi András: i BAUXITBÁNYÁSZAT FEJÉR MEGYÉBEN 1926-1976 Kincsesbánya, 1976. A Fejér megyei bauxitbányászat üzemszerű müvelésének 50. évfordulója alkalmából a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat kiadásában és a Magyar Történelmi Társulat Üzemtörténeti Szakosztályának gondozásában reprezentatív külsejű, tartalmas vállalattörténeti munka látott napvilágot. A korunkban egyre fontosabbá váló bauxitbányászat egyik legjelentősebb hazai bázisának úttörő munkássága kapott ezáltal méltó elismerést. Bár a könyv elsődlegesen vállalat történet, Fejér megyére való korlátozódása egyben helytörténetivé, a bauxitbányászat általános problematikájába való bekapcsolódása pedig szakágazati jellegűvé, végül — különösen a dolgozat második felére jellemzően — a technikatörténeti fejlődés bemutatása erősen műszaki vetületűvé teszi. Éppen ezért sokirányú érdeklődésre tarthat számot. A monográfia elsősorban a gánti, az iszkaszentgyörgyi és a kincsesi bányák fejlődését világítja meg. Megörökíti Bálás Jenő úttörő kutató munkásságát, az "Aluérc" vállalat (1917) konszernné terebélyesedés ét, és a gánti bauxitbányászat hőskorát. Figyelemre méltó módon írja le a külfejtések, a gépesítés, és a szállítás kezdeti állapotát. A hitlerista Németország hadiiparát erősítő magyarországi bauxitkincs hamarosan létrehozta Gánton a szakágazat egyik legelső bányatelepét. Itt éltek a mezőgazdasági és kubikus munkásokból verbuválódott bányászok, akiknek emelkedést jelentett az uj életforma, továbbá a szénbányavidékekről ide került tisztviselők. Iszkaszentgyörgyön és Kincsesen 1940/1941-ben indult meg a termelés, mely rövid idő alatt szükségessé tette a mélymüvelést is. Ez utóbbi kialakításában úttörő szerepe volt Bende József bányamérnöknek. Óbarokon a viszonylag gyengébb minőségű bauxit kitermelése 1943 elején vette kezdetét. A felszabadulást követően, a Potsdami-Egyezmény értelmében 1946 és 1954 között bauxit bányáink zöme — igy Fejér megyében is — a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. keretében folytatta működését. E korszak óta vált tervszerűvé a bauxitkutatás, mégpedig az 1950-ben Balatonalmádi székhellyel megalakult Bauxitkutatő Expedíció (később Bauxitkutatő Vállalat) tevékenysége révén. Az újjáépítés éveiben terebélyesedett ki a mélymüvelés. 1949-ben ez utóbbi egyes helyeken már szinte kizárólagossá vált. 1953-ra Gánton a gépesítés eredményeképpen rekord termelés született, ugyanez Iszkaszentgyörgyön 1952-ben következett be. r A felszabadulás utáni dinamikus gazdasági fejlődés ugyanekkor lehetővé tette a munkások és az alkalmazottak életszínvonalának fokozatos és állandó emelkedését. 376 »