Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Kállay István: A Levéltári Szemle / 267–271. o.

"A levéltárak és a közművelődés" cimmel, valamint a tárgyi kultúra történeti mondanivalójáról, Budapest Főváros Levéltára és a Hajdú-Bihar megyei Levéltár tudományos és közművelődési tevékenységéről. Figyelmet forditottunk a közművelődés történetére: közöltük a Pest megyei iskolánkivüli népművelés 1923-1945. és az országos szabadmüvelődés 1945-1949. történetét. Közoktatási feladatainknak igyekeztünk eleget tenni. Az utóbbi években az iskolák figyelme a levéltárak felé fordult, egyre inkább igénylik a levéltárak segitő közreműködését az oktatásban. Ezt segitjük olyan elméleti szintű cikkekkel, mint a "Levéltárak és az iskola", A levéltári olvasókönyvek és a történelemtanitás, levéltári foglalkozások forgatókönyve. A közeljövőben szándékozunk a középiskolai közgyűjteményi oktatás eddigi tapasztalatait összefoglalni. A helytörténetirást a területi levéltárak hivatásszerűen müvelik, a központi levéltárak segitik. így indokolt, hogy ez a tárgykör is helyet kapjon a Levéltári Szemle hasábjain. Elvi cikket közöltünk a legujabbkori helytörténetirás kérdéseiről és az öszszehasonlitó várostörténetről. Megemlékeztünk többek között a Hajdú-Bihar megyei helytörténeti konferenciáról vagy a Soproni Diáknapok helytörténeti pályázatáról. A legnagyobb változás talán a levéltári technika rovatunkban mutatkozik. A levéltáraknak ui. lépést kell tartaniok a modern technika fejlődésével, ehhez nyújt segítséget a folyóirat. Helyt adtunk az uj technikai eszközök alkalmazásának, a raktári méréseknek,a gépi adatfeldolgozásnak, a tezaurusnak, a mikrofilmezésnek, a lyukkártyának és az anyagvédelemnek. Elvi cikket közöltünk az uj technikai eszközök levéltári alkalmazásáról, és a technikai fejlesztés feladatairól. Foglalkoztunk olyan gyakorlati kérdéssel is, mint a Dexion-Salgő állványok levéltári felhasználása. Tájékoztatás Továbbfejlesztendőnek tartjuk figyelő rovatunkat, melynek feladata a gyakorlati kérdések megoldására tett külföldi kísérleteknek, a levéltárosképzésnek, az államigazgatási és a levéltári szervek kapcsolatának a bemutatása. Ismertettük az egyes szocialista országok levéltáraiban folyó rendezési, segédletkészitési, selejtezési, forrás kiadási, gépi adatfeldolgozási és építkezési munkákat. Igen hasznos cikket közöltünk a francia levéltárak ismeretterjesztő tevékenységéről, vagy az európai fővárosok építészeti emlékeit bemutató forráskiadványról. Közöltünk tanulmányutakról (Lengyelország, Jugoszlávia, Dánia, Spanyolország) készült beszámolókat. Ismertettük a Mongol Népköztársaság, Argentína, India levéltárügyét. Helyt adtunk a Hungarica-gyüjtőutakről szóló jelentéseknek (1848 nyomán szovjet levéltárakban; Hungarica gyüjtőuton Grazban; A romániai levéltárak feudáliskori Hungarica anyaga). Nagy érdeklődés kiséri adattár rovatunkat, mivel — ugyanúgy mint Csánki korában — mai tudományos irodalmunkból is hiányzik a Történelmi Tár vagy az Országos Levéltár családtörténeti közleményeihez hasonló folyóirat. Természetesen nem célunk e két folyóirat pótlása — ezt nem is tudnánk megtenni —, de az érdeklődés e rovat létjogosultságát mutatja. Az adattárban rövid közleményeket hozunk, melyek nem kerültek bővebb feldolgozásra. E meggondolás alapján adunk helyt családtörténeti, genealógiai közleményeknek, rövid forrásközléseknek. E rovathoz kapcsolódva emlékezünk meg a történeti évfordulókról. Levéltári folyóiratról lévén sző, a megemlékezés első270