Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 2. szám - Kállay István: A Levéltári Szemle / 267–271. o.

jér m.). Napirenden tartjuk a selejtezés kérdéseit. Cikket közöltünk a szegedi cs.kir. Megyetörvényszék 1850-1862, az abszolutizmuskori megyehatőság, biröság és a kiegyezéskori szolgabírói iratok selejtezéséről. Helyt adunk az ujtipusu segédletek kérdéseinek. Cikket közöltünk a peremlyukkártya levéltári alkalmazásáról, a peremlyuk kártyáről mint tematikus segédletről, a levéltári adatszolgáltatás alapjáról — a tezaurusról. Levéltár- és fondismertetés. Tovább folytatva a hagyományokat, ismertetést közöltünk többek között a Rhédei család levéltáráról, 1848-49. iratairól a Hadtörténelmi Levéltárban, a délmagyarországi antifasiszta ellenállás forrásairól, a Földművelésügyi Minisztériumnak a Szlovák Központi Állami Levéltárban őrzött iratairól, illetve olyan modern forrásanyagról, mint a szocialista brigádok naplói. Levéltártörténet alatt a levéltári anyag, épület és személyi állomány történetét értjük. Helyt adunk a Nógrád megyei Levéltár 1945-1960. évi történetének, ismertettük az Országos Levéltár 1874-1974. évi nemzetközi kapcsolatait, közművelődési tevékenységét és ügyvitelét. Hirt adtunk az 1844-1846. évi berhidai archívum-perről, az 1803. évi megyei statútumról, a levéltári rendezésről és egy 1873. évi nemzetközi levéltári kérdőívről. Figyelmet fordítottunk a szaklevéltárak munkájára: megemlékeztünk a 150 éves Akadémiai Könyvtár- és Levéltárról, az egyházi szaklevéltárak 1969-1874. évi munkájáról és közöltük a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának történetét. Említésre érdemes a MÁV Igazgatóság irattárának története. A hivataltörténet művelése a levéltárosok fontos feladata, hiszen ők azok, akik a kezükön forgó iratanyagon keresztül megismerik az iratanyagot létrehozó szerv szervezetét, működése formáját és tartalmát. A Levéltári Szemle elősegíti a gazdag tapasztalatok közkinccsé tételét. így a felszabadulás előtti korból ismertettük az árvaszék szervezetét és iratait, a kiegyezést követő sajtóesküdtszéki eljárást, az Osztrák-Magyar Bank és az MNB 1878-1948. évi hitelinformációs tevékenységét, a Pénzintézeti Központ alapítását (1916) és szervezetét és a Honvédelmi Minisztérium Horthy-kori szervezetét. Különös súlyt helyezünk a felszabadulás utáni korszak hivataltörténetére. A felszabadulás 30. évfordulójának szentelt számban több ilyen cikket olvashatunk, ezekkel együtt 1974-1977. között összesen 13 tanulmány foglalkozott a felszabadulás utáni hivataltörténettel. (A megye, város, község közigazgatása 1945-1950, Alsófoku ipar igazgatási szervek és ügykörük 1945-1950, A tervgazdaság megyei irányítási szervei 1947-1955, A termelőszövetkezetek megyei irodája 1954-1965, Az egészségügyi szolgálat 1945-1956, A tanácsok igazgatási osztályainak ágazati vizsgálata 1973 stb.) Az államigazgatás munkáját közvetlenül segiti a mezőgazdasági szakszervek jogszabályainak ismertetése (1975). Foglalkoztunk a közigazgatástörténet elméleti kérdéseivel is: 1974-ben cikket közöltünk a közigazgatástörténeti kutatásokról, 1977-ben a közigazgatástudományi irányzatokról. Az ilyen jellegű közleményekkel egyrészt orientálni akarjuk a levéltárosokat, másrészt segítséget nyújtunk a közigazgatás sokoldalú vizsgálata cimü országos főirány kutatóinak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezirányu munkánk nem eredménytelen. Modern profil A közművelődés kívánkozik az első helyre, mint amely iránt nagy a társadalmi igény. Az e témakörből publikált írásaink visszhangja a legnagyobb, ebből a témakörből kértek tőlünk — oktatási célokra — utánnyomási engedélyt. Elvi cikket közöltünk 269