Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - KRÓNIKA - Kanyar József: Országos konferencia Kaposváron az iskolák és a levéltárak együttműködéséről / 241–244. o.
mind pedig a közművelődés területén: a nemzet történeti tudatának erősítésében, a szocialista hazaszeretet élesztősében jóval nagyobb eredményeket értek el a kiadványaikkal és sokszinü tevékenységükkel, mint amennyi e tekintetben közismert hazánk közvéleménye előtt." Ebből az alapállásból bontotta ki e sorok irőja " A levéltárak és a történelemoktatás" cimü referátumát, amelyet e szám elején közlünk. Gyapai Gábor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tanára a "másik fél": az iskolák oldaláról közelitette meg a kérdést, keresve a közvetett és a közvetlen kapcsolatokat az iskola és a levéltár együttműködésében. A hajdani levéltári munkát is végző gyakorló tanár tételesen sorolta fel azokat a lehetőségeket, amelyekkel iskola és levéltár egymás munkáját hatékonyabban tudja segíteni. A levéltárlátogatások, a levéltári órák tartása, a szakköri tevékenység, az iratelemzések, a tanulmányi pályázatok támogatása stb. tekintetében sok-sok praktikus módszertani tanácsot adott a gyakorló pedagógusok számára. Saját gykorlatából támasztotta alá a levéltári forráskiadványok és olvasókönyvek iskolai felhasználhatóságát. Hangsúlyozta és követelte a tanárjelöltek alaposabb levéltári felkészítését, sürgette a történelmi forrásokat reprezentáló "minta" iratkiadványok, minta-forráskiadványok kiadását amelyekben a hétköznapok, a "csendes időszakok" eseményei is tükröződnek és javasolta a múzeum-pedagógusokhoz hasonlóan olyan levéltári-pedagógus szakemberek alkalmazását is, akik egyszerre tudják kielégíteni a levéltári és az iskolai érdekeket. A két főelőadáshoz tucatnyi korreferátum kapcsolódott. Ezek sorában Ságvári Ágnes, a Fővárosi Levéltár igazgatója a levéltári munka korszerűségét értelmezve arra^rnutatott rá, hogy a történelemtanítás eredményesebb szolgálatát csak akkor tudják a levéltárak elvégezni, ha a levéltárak saját funkciójukat tökéletesen elvégzik. A jől megválasztott forráskiadványok elősegítik a történelem tanárok számára a világnézeti nevelési lehetőségek jobb kihasználását is. Hangsúlyozta, hogy a Horthy-korszak és a felszabadulás utáni időszak — jelenleg kutatási korlátozás alá eső — forrásainak a feltárása és közreadása nélkül nem lehet hitelesen és meggyőző erővel tanitani ezeket a korszakokat. Kiss Géza , a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára a történelem szakos főiskolai hallgatók kutatás-módszertani felkészítésének tapasztalatairól számolt be, ismertetve azt a gyümölcsöző együttműködést, amely a főiskola és a Baranya megyei Levéltár között kialakult. Szabó Károly, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa az uj tantervek előmunkálatairól és a történelemtanítás tartalmi változásairól adott áttekintést, annak hangsúlyozásával, hogy mind az általános, mind pedig a középiskolai tantervekben növekszik a helytörténet szerepe és óraszáma. Szerinte a helytörténeti kutatás a marxista történelemszemlélet megalapozásában, a történelemtanítás érzelmi hatásának a növelésében jelentős szerepet tölthet be. Balassa Tibor , a Megyei Tanács általános elnökhelyettese megállapította, hogy a megyei levéltárnak az iskola és a közművelődés felé forduló érdeklődése a levéltári munka lényegéből következik. "Ahhoz — állapította meg többek között —, hogy a levéltár kiadványai eljuthassanak a kultúra megyebeli munkásainak, pedagógusainak, könyvtárosainak, a társadalmi szervezetek aktivistáinak a kezébe — tanácsunk művelődésügyi szakosztálya lehetővé tette, .hogy e kiadványok a megjelenésük után azonnal szétkűldhetők legyenek, mert ahhoz, hogy tudatformáló erővé is váljanak, s igy a tudomány és a közművelődés terén egyaránt betölthessék hivatásukat, ahhoz mindenek242