Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Borosy András: Baranyai krónikaírás 1975 / 196–197. o.

Bezerédy Győző foglalja össze a Baranya megyei krónikairas 1974. évi eredményeit is. Baranya megyében a községi krónikák készítését VB határozat tette kötelezővé, megszabva a krónikák beküldésének határidejét is. E kötelezettségének nem , minden tanács tett idejében eleget, sőt van néhány olyan tanács is, mely egyáltalán nem gondoskodott a községi krónika elkészítéséről. Egyre több a megfelelő formájú és tartalmú krónika, de elég sok a kifogásolható is. Szerző felsorolja a formai és tartalmi szempontból elkövetett hibákat megnevezve az ilyen krónikákat készítő községeket. Utána a jól sikerült krónikákat ismerteti, név szerint felsorolja a legértékesebbeket. Pest megye modern krőnikairásának tapasztalatait foglalja össze tanulmányában Lakatos Ernő a Pest megyei Levéltár igazgatója. A "modern" jelző használatát helyesnek és szükségesnek tartjuk, mert a korunkban megirt krónikák lényegesen különböznek közép- és újkori elődeiktől, tartalmuk, módszerük és célkitűzéseik tekintetében és jő, ha a különbség elnevezésükből is kiderül. Baranya megye mellett a modern hazai krónikairas másik bázisa éppen Pest megye. Bár Pest megyében — Baranya megyétől eltérő módon — a krónikairas nem "kötelező" — a megyei krónikairő pályázatokra beérkező krónikák száma igy is tekintélyes — évfordulós években (1970, 1975) a tanácsok 50-60%-a, más években 25%-a ad ki krónikát. így a Pest megyei Levéltár is gazdag tapasztalatokkal rendelkezik a krónikairas irányitása terén, annál is inkább, mert már 1967-ben módszertani tanácskozást szervezett a megye krónikáiról részére. A levéltárba azóta kb. 500 községi, üzemi, vagy intézményi krónika érkezett. Ezek elemzése alapján fogalmazza meg a szerző a modern krónikairas módszereit. A modern krónika műfajának meghatározása után előadja, hogyan legcélszerűbb a krónika megirását előkészíteni, a krónikairő kört megszervezni és irányítani, a krónikát megszerkeszteni. Részletes tanácsokat ad a krónika fő részei: az (utoljára elkészülő, de a krónika élére kerülő) összefoglaló elemzés, az eseménynapló és az adattár elkészítéséhez. Felsorolja azokat a szerveket melyektől adatokat kell kérni, s az adattípusokat, melyek a krőnikairőt érdeklik. A Pest megyében kialakult — helyes — gyakorlat szerint a krónika összefoglaló része négy fejezetre tagolódik, melyek 1. a közélet, 2. a gazdasági élet, 3. a társadalom, közjóiét és egészségügy, 4. a kulturális élet és a sport eseményeit ismertetik. Szerző ismerteti a krónikairóktól megkívánt külső formákat is, melyek biztosítják, hogy a készülő krónikák külseje megfelelő legyen. A Pest megyei gyakorlatban az egyéves krónikák mellett 5 éves krónikákat is irnak, sőt készültek 25 vagy 30 éves felszabadulási emlékkrőnikák és 25 éves jubileumi TSz krónikák is. A tanulmány végén olvashatjuk azokat az útmutatókat, melyeket a Pest megyei Levéltár adott ki s felszabadulási emlékkrőnikák és az elbeszélő termelőszövetkezeti krónikák irői számára. A kiadvány második részében 1974. évi néhány jól sikerült Baranya megyei krónika összefoglaló részét találjuk. Bősz József krónikairő Boly község, Mecseki József — Siklós község, Tarnai Nándor — Mágocs község, Grafits Lajos — Szigetvár város, « Illés Antal pedig Szentlőrinc község krónikájának összefoglaló részét közli. Mindegyikből jó áttekintést nyerünk a község 1974. évi eseményeiről, fejlődéséről. Remélhető, hogy a Baranya megyei krónikairő mozgalom a jövőben is sikeres módon fog működni, s a krónikairas kérdései iránt érdeklődőket a mostanihoz hasonló színvonalas módon fogja tájékoztatni. Borosy András 197