Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - IRODALOM - Borosy András: Baranyai krónikaírás 1975 / 196–197. o.

a hálót összetépi, éppen ezért kerülni kell". (Jankó János meghatározása.) Az akadok körül szeret tanyázni a hal, ezek a legjobb, halászó vizek. Ezekből képzett halászőhely-nevek: Kanászgöbecs, Nagyakadő. Reöthy a halászőhelyek neveit eleinte a szőhagyományból jegyezte le, öreg halászokat faggatott meg, majd e névanyagot kiegészítette ill. egyeztette Hetman Ottó tihanyi és kenései, Jankó János és Lukács Károly az egész Balatonra kiterjedő névanyagával. Lukács Károlyhoz hasonlóan keresi a név magyarázatát és eredetét, és elsőnek keresi meg a halászóhelyet a térképen is. Összesen 724 nevet gyűjtött össze és jelölt be Tihanytól az óra mutatójának irányában körbe a Balaton-parton és a Kisbalaton területén. Jegyzékében ügyes jelrendszerrel tájékozódhatunk arról, hogy a név él-e még s ha nem, milyen forrásokban szerepel, A földrajzi sorrendben közölt neveket betűrendes mutató is követi. Andrásfaly Bertalan BARANYAI KRÓNIKAÍRÁS 1975. Baranya megyét a községi krőnikairás iránt érdeklődők a mozgalom egyik fellegváraként tartják számon, s ezért fokozott várakozással veszik kezükbe a Baranya megyei Levéltár által kiadott Baranyai Krónikairás második számát. Reményeikben nem kell csalódniuk: a szám tartalmas, érdekes, szinvonalas, A kiadvány első felében három tanulmányt talál az olvasó. Az elsőben Bezerédy Győző múzeumi osztályvezető a Baranya megyei krónikairás történelmi előzményeit vizsgálja. A legrégibb helytörténeti krónikák a plébániák krónikái: a história domus-ok. Ezek nemcsak az egyház története szempontjából fontos források, hanem a demográfia, a gazdaságörténét és politikai történet művelői is haszonnal forgathatják őket, Baranya megyében számos községben már a XVIII. század óta vezetnek história domus-t — Szászváron 1721 óta. 1913-ban Zichy Gyula püspök a pécsi egyházmegye plébánosait kötelezte história domus-ok vezetésére. A plébániákon vezetett krónikákon kivül a mai Baranya megyei krónikák három elődjét ismerteti a szerző. 1848-49-ben Náray János Pécsi Krónika néven naplószerűen feljegyezte a Pécs városában és Baranya megyében lezajlott eseményeket. Náray krónikája — mint a belőle közölt idézet is mutatja igen értékes forrás. Mohácson a községi képviselőtestület 1897-ben szabályrendeletet adott ki, melyben elrendelte, hogy a városban előforduló eseményekről krónikát kell vezetni. A szabályrendelet részletesen szabályozza a krónika vezetésének módját s megállapitható, hogy igen korszerű elvek alapján. Valószínű, hogy a szabályrendeletet szerkesztő Fölkér József volt a krónika első vezetője is. E krónikák sajnos nem maradtak meg. Az első 2-3 év anyagát összefoglalva irta meg Fölkér József (vagy János?, mert a szerző egyszer igy irja Fölkér nevét) Mohács története c. munkáját. A Pécs városában vezetett krónikák közül az 1942. évi maradt ránk. Szerzője az akkori városi főlevéltárnok s később a Pécsi Állami Levéltár igazgatója (1960-ig) dr. Vörös Márton volt. E krónika sem tartalmában, sem módszerében nem mondható értékes, vagy sikerült alkotásnak. Semmi esetre sem lehet a mai krónikaírók mintaképe. 196