Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

azonban gyakorlatilag a bécsi kormányzat halogatásokkal huzamosan elodázta. Nevét az osztrák kultuszminisztérium rendelete 1858-ban hivatalosan "K.K. Thierarznei íhstitut"-ra változtatta. Ezt a szöveget nyomatékul a kétfejű sas cimerábrázolatának társaságában a tanintézet épületének rizalitjára is ki kellett függeszteni. Egyik tanársegédét a király 1862-ben a kolozsvári sebészeti tanintézet baromgyógyászati tanári állására nevezte ki. (41) A hazai agrártanintézetek fejlesztésének a tudományos-szakmai és szervezeti gondjai mellett, ebben az időszakban, megoldásra várő alapvető politikai kérdései is voltak. Mindenekelőtt a szakintézmények központi igazgatásának állam jogi helyzetét kellett rendezni.A legélesebb polémia a bécsi kormányzati szervek alkotmányellenes tevékenysége körül forgott. Az ebből fakadó visszásságokat általánosságban országosan és a helyi állam szervek konkrétan is tárgyalták. Ez utóbbiak között pl. Mosón megye alig talpra állt bizottmánya 1861. februárjában a hatókörébe eső óvári tanintézet Bécsből való irányitását kifogásolta. Ülésének határozata alapján a testület egyik első teendőjeként a főkancellárhoz feliratot intézett, hogy "... a magyaróvári gazdaképezde... még most is a birodalmi minisztérium uralma alatt áll, ez alól kiszabadittassék". A Selmecbányái erdészeti akadémia érdekében a 60-as években hasonló helyi kezdeményezések történtek. (42) A szakoktatás fejlesztési szándékainak és kivánalmainak változatos katalógusát a nemzetiségi motívumok is gazdagították. Máramaros megye pl. 1860. decemberében a román lakosság számára rendelt felsőbb oktatás szervezéséről tárgyalt. A mezőgazdasági tárgyat is érintően kimondta, hogy "Szigeten román praeparandia fog a megye pártfogása alatt alapíttatni." A vegyeslakta vidékeken az 1855-ben kényszerűen bezárt nagyszentmiklősi gazdasági iskola 1863-ban újból megnyílt, a szászföldön pedig német tanítási nyelvű szaktanintézet szerveződött. (43) Különleges helyet foglalt el agrárszakoktatásunk koordinátarendszerében a Georgikon szervezete, amelyről a végletes értékelések sora született. Egyszer európai- és világelsőségéről beszéltek, máskor viszont felsőfokú jellegét kérdőjelezték meg. Pályaivének hullámvölgyét mélyítette, hogy kontinuitása valamennyi társtanintézethez képest huzamosabban megszakadt, hiszen a neoabszolutizmus időszakában nem működhetett. A csaknem két évtizednyi szünetelés után 1865-ben újonnan alakult keszthelyi országos gazdászati (eleinte erdészeti is) felsőbb tanintézet 1867-ig a helytartótanács irányítása alá tartozott. Jóllehet, hogy az intézmény még a kiegyezés előtt életre kelt, további elemzése a tanulmány folytatólagos fejezetének feladata lesz. (44) Az államközösségben együtt élő országokban a gondolkodó szakemberek saját agrárfelsőoktatásuk kifejlesztését ugyancsak szorgalmazták. Egyebek között a zágrábi gazdasági egyesület 1840-ben e célra egy tanintézet megalapítását javasolta. Az elgondolás a horvátországi Krizevciben (Körös) létrehozott mezőgazdasági és erdészeti tanintézettel 1860-ban (a földrajzilag közeli keszthelyi újjászervezést fél évtizeddel megelőzően) valósult meg. A morvaországi snem plénumán a képviselők a hatvanas években az agrárfelsőoktatásnak Brnoban szerettek volna otthont adni. Hangsúlyozottan a magyaróvári és a hohenheimí példákat tartották szem előtt. Indokolásaikban arra is hivatkoztak, hogy azokhoz hasonló tanintézetre a magyar-osztrák kiegyezés folytán a lajtántuli területeknek is szüksége lett. De a szükdebb ausztriai és a csehmorvaországi tartományok versengésének (bécsi vagy brnoi székhely) kérdése is felvetődött. A cseh város 1919-ben szervezett mai agráregyetemének jogelődje 1816-ban alakult. A fent már emiitett bécsi állatorvosi tanintézet (1778-tól) mellett a mezőgazdasági 162