Levéltári Szemle, 27. (1977)
Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.
teményesei között Entz Ferenc a most tárgyalt időszakban az orvoskari Stáhly pályadíj elnyerésével a tudományos kutatás és a felsőoktatás egymásrautaltságát jelképezte. A szaktudósok alapozó taljesitményeikért a tudomány mai szintjéről méltatást s méltatlan kortársi kerékkötőikkel szemben elégtételt érdemelnek. (17) A magyaróvári intézet a keletkezésétől kereken fél évszázadig több szomszédos ország (szűkebb ausztriai, csehországi stb. területek) viszonylatában a legmagasabb agráriskola volt. Hallgatóit a közeli külföldön kivül a svájci, lengyel, német-, törökországi stb. ifjak köréből vonzotta. Ugyanezen a nivón álló rokonintézet mind az osztrák, mind a horvát- és a csehországi felsőoktatási szervezetben sokáig (1872) hiányzott, igy egyelőre összbirodalmi jellegűnek tekintették. A pesti állatorvosi és az óvári intézetek jelentőségét később emelte, hogy katedráikról több tudományos iskola sugárzott ki. Kezdeti szerényebb eredményeikre — amint az MTA fentebb hivatkozott jubiláris közgyűlésére a gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatócsoportjának forrásfeltáró értékelése dokumentálta — nemzetközileg elismert tudósok is támaszkodtak. Munkásságukat napfényre keltő ujabb tudománytörténeti összegezések részbei megjelentek (pl. MTA Agrártudományi Közlemények 1975. 4. 621-643), illetőleg sajt alatt vannak. Az agrártudományi iskolák vívmányait a hazai és a külföldi szakirodalomban (az orvostudománytól a műszaki- és a társadalomtudományokig) széles körben felhasználták és folytonosan számontartják. (18) 5. Felső irányítás. Az oktatásügyet a rendi államszervezetben az országgyűlés , az uralkodó , a kancellária és a helytartótanács irányították. Ez utóbbi kebelében a közoktatásügyi ügyosztály és az 1785-ben, majd a 19. század elején ismételten átszervezett tanügyi bizottság működött. A rendiség sajátosságaiból fakadt, hogy ezek a kérdések a vármegyéket is foglalkoztatták. Befolyásukat autonóm jogállásuk, a diétára küldött követeik szigorúan imperativ mandátuma, ill. a követutasitások erősítették. Az 1843-44 évi plénumon többségüket a központi gazdaképző intézet költségeinek megszavazására utasították. Egyes megyék (Zala, Mosón, Heves) közbeavatkozására a tanintézetek (pl. Georgikon) földrajzi-területi fekvése szerinti illetékessége is többször okot adott. (19) Szólni kell az osztrák kormányszervek tényleges szakfelsőoktatás igazgatási tevékenységéről is. Ezek a magyar felsőoktatásügybe nemcsak áttételesen avatkoztak be, hanem egyes intézeteket (pl. Selmecbányái) közvetlenül irányították. Egyebek között a bécsi pénzügyi és a bányászati udvari kamarákat kell említeni. Intézkedéseik végrehajtásával párhuzamosan az uralkodó elhatározásairól a magyar kancelláriát értesítették. Egyúttal felkérték, hogy a kérdés természetétől függően, arról a helytartótanács utján a megyéket stb. tájékoztassák. De ezt az ügymenetet sem mindig gyakorolták; igy a professzori kinevezéseket a bányakamara csupán a selmeci főkamaragrőfi hivatal főnökével közölte. A szolgálati hierarchiát az udvari kamarának e hivatalhoz és a tanárokhoz az akadémiai rendtartásra vonatkozó leiratai (15 435/1811, 8779/1813 sz.) is kifejezték. A bányakamara lényeges pozitív intézkedése, amikor (1810. dec.) az erdészeti intézeti tanulmányokat 3 évre emelte. E szakágazat elkülönülését anticipáló (és késleltető) 1838, 1843. évi, ill. ténylegesen megvalösitő 1846-os felső irányítás döntő tényezője ismét az udvari bányakamara volt. (20) Mostani vizsgálódásunknál a felsőoktatási igazgatás témakörében, az agrárszakképzés fent vázolt előtörténetét (1848-ig) illetően, néhány tollvonásra szorítkozom. A magasabb tanintézetekkel a törvényhozás az agráriskolák kontúrjainak kirajzolódását közvetlenül megelőző időben is foglalkozott. Az elöl mondottak szerint az ars colendi silvas et feras-t és más agrártárgyakat tanrendjébe iktató egri jogakadémia 155
