Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatás hálózatának kialakulása / 149–175. o.

(Foglár alapitvány 1740) létesítését az 1741. 44. törvény Ünnepélyesen örökitette meg. Ugyané jogforrás a tanintézet igazgatásának gondját Heves vármegyére és az egri káptalanra stb. bizta. Egyebek között törvény mondta ki, hogy külföldön (1790. 26. 5.) szabad tanulmányokat végezni és ösztöndijakat korlátozás nélkül el lehet fogadni. A diétára benyújtott gravamenek és egyéb források hangoztatják, hogy "a Josephinus-kor kulturális eredményeit meg kell védeni, nehogy a rossz újságokkal dugába dőljenek a jobbak is." Rögzítették a törvényhozás plénumain, hogy a közoktatásügy független magyar intézkedési jogot képez. (21) A legfelsőbb képviseleti szerv potenciális irányítási szerepköréről az agrárfelsőoktatás fejlesztésében, a feudális társadalom viszonyai között, a reformkori javaslatok tájékoztatnak. Műegyetem tervét az 1832-36-os diétán a király azzal hárította el, hogy a közoktatás nem tartozik a testület hatáskörébe. A gondolkodok ostroma folytatódott és Török J. koncepciója 1837-ben a szakoktatásból a magánmecénásokat akarta kikapcsolni. Helyükbe társadalmilag szervezett országos gazdasági egyesület gondozását állította volna. Az ország közepén "a nemzet méltóságának és a tárgy érdekének megfelelő" gazdasági tanintézetet kívánt. A törvényjavaslat súlypontját 1843-ban az agrárfelsőoktatásnak háromlépcsős (alsó-, közép-, felsőfok) szervezettel való átfogó korszerűsítését szolgáló elvek képezték. Ezek csúcsán a 4 tanéves oktatás már a távolabbi jövő szakegyetem szervezet képleteire is utalt. (22) Az uralkodói normatívák között, ujitó természeténél és értékénél fogva, elsőül az 1777. évi Ratio Educationist kell felidézni. Ennek 178. § 4. pontja az oeconomia rustica "sokféle hasznára és előnyeire" bizonyítást nem igénylő axiómaként hivatkozott. Az agrárfelsőoktatási tárgyú tantervek is rendszeresen a központi irányítás (elvek meghatározása, jóváhagyás stb.) jegyeit viselték. Uralkodói legfelsőbb elhatározás (1786) hozta létre az egyetemi orvoskari állatorvosi tanszéket. Ennek megszervezésére vonatkozó végrehajtási rendelkezést pedig a helytartótanács (1787. febr.) bocsátotta ki. A felső irányitásnak egyazon társadalmi rendszerben a fő vonalát tekintve maradi szellemű fordulatát az un. második Ratio Educationis (1806) példázta. De az agrárismeretek egyetemi oktatására (114, 119. §) előnyösen intézkedett. Stúdiumának időleges megingását a helytartótanács által megszüntetett mezőgazdasági tanszék visszaállításával kiküszöbölte. (23) Az elöl idézett Ratio Educationis tanszékalapító pozitív szerepével ellentétben a helytartótanács az Egyetemen a mezőgazdasági tanszéket 1785-ben megszüntette., A felső irányító szervnek ez az intézkedése az alkalmazás helyén konfliktust idézett elő. Az egyetemi tanács ugyanis a mezőgazdaságtan szervezetileg különálló oktatását változatlanul fontosnak tartotta. Ezért a tanszék megmentése érdekében a felettes államszerveknél lépéseket tett. Egyéb adatok is igazolják, hogy az egyetem a rendi helytartótanáccsal szemben időnként haladóbb álláspontot foglalt el. A tanszék visszaállítását azonban a helytartótanács a kancelláriánál nem támogatta, igy az Egyetem üdvös fáradozása meddőnek bizonyult. Meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdasági tárgykör tanításáról más tanszékeken igyekeztek gondoskodni és művelését egyetemi szinten tartani, amig saját tanszéke 1806-től 1850-ig ismét funkcionálhatott. (24) A központi irányítás a meghatározott eszmei tartalmú elvárásokat is körvonalazta. Igy a többi között az 1790. április 8-i helytartótanácsi rendelet az alkotmány rendi alapjainak védelmét és a vallástanokhoz való alkalmazkodást követelte meg. Büntetéssel fenyegette azokat az egyetemi tanárokat, akik az előbbiek alaptételeivel ellentétes tanokat adnak elő. Az udvari kamara pedig 1809-ben az éppen szerveződő Selmecbányái erdészeti tanintézetben, a K. K. BUcher Revisions Amt cenzúrája nyo156