Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

A bécsi jegyzőkönyv szelleme rendkívül felbátorította a Volksbund vezetőit, propagandistáit, ünnepi szónokait. A kezdeti birodalmi győzelmektől megittasodva, Messiásként várták a Hitler uralom magyarországi eljövetelét, erre sok esetben konkrét terminusokat is kitűztek a tanulatlan német néptömegek előtt. A bécsi jegyzőkönyv aláírása után mindjobban elterjedt Magyarországon a Kulturboden, Feldboden geopolitikai koncepciója, amely szerint német föld az, ahol németek élnek és dolgoznak, tekintet nélkül az országhatárokra. Bezedeken Dr. Mischung Konrád arról beszélt, hogy annak idején pocsolyákból, vadonból a németek tették kulturtalajjá ezt a vidéket, joguk van arra, hogy a vidék gazdái, urai legyenek. "Kijelentem, hogy senkitől sem félünk. S ha most ütni próbálnak, hát megvan a fegyverünk, hogy visszaüssünk ugy, hogy örökre elmegy a kedvük mégegyszer belénk kötni" (30) — hetvenkedett a mohácsi Ügyvéd. Másutt is fenyegetőztek. "A ma 12 éves német 18 éves korában öntudatra ébred, s a pofont ököllel adja vissza ... Sokan a szemünkre vetik, hogy a magyar haza jóvoltából magyar fehér kenyeret eszünk. Ez nem magyar kenyér, hanem buzakenyér" (31) — mondták a palotabozsoki alakuló gyűlésen. Pakson Perczel Béla nyugalmazott Tolna megyei főispán egy gyűlés alkalmából odaszólt a mellette álló némethez: szégyellje magát, ha "Sieg HeilP'-al köszön, amikor magyar kenyeret eszik. A válasz ez volt: téved az ur, nem mi eszünk magyar kenyeret, hanem önök esznek német kenyeret. (32) Baschék 1940. augusztus 30-a után rendkívüli aktivitással folytatták a szervezetek létrehozását, a tagok toborzását. A módszerekben nem válogattak. Lippón, Ivándárdán, Pócsán már az alakuló gyűlés után többen kiléptek a szervezetből, mert félrevezették őket. A Somogy megyei Miké községben 46 németet azzal vettek fel a Volksbundba, azzal íratták alá a belépési nyilatkozatot, hogy aláírásuk a német oktatás kérelmezését szolgálja. A 46 mikéi német az alábbi levelet küldte a belügyminiszterhez: "Bennünket azzal vettek rá nevezettek az aláírásra, hogy a mikéi iskola német oktatásának kérelmezése célja az egyesületnek. Pedig ezt már a kultuszminiszteri rendelet lehetővé tette. Tehát nem valódi céllal, egy általunk nem óhajtott szervezetbe szándékosan kívántak beleerőszakolni, ezért vagyunk kénytelenek nyilatkozatunkat megtenni, és részünkről meg nem történtnek tekinteni az adott aláírást." (33) Másutt a taggyüjtők naptárt árusítottak, s az átvétel elismeréseképpen üres papírra íratták alá az illető nevét, amelyre utólag rágépelték a Volksbundba való belépés óhajának szövegét. De olyan esetek is előfordultak, hogy a Volksbund-listán már rég meghalt személyek neve szerepelt, mint uj belépő. Baschéknak bizonyítani kellett a létszám rohamos emelkedését a Birodalom irányába. Több megyében azzal tévesztették meg a belépőket, hogy aláíratták velük a megszűnt MNNE-be való belépést is. (34) Tolna megyében a Volksbundba be nem lépett németek közül többnek a házát felgyújtották, szalma- és szénakazlait elégették, kútjaikat megmérgezték, szőlőskertjeiket rendszeresen megdézsmálták, csakhogy rettegésben tartsák őket. (35) Sokasodtak a tömegverekedések, elsősorban az ifjúság között. Csikőstöttösön, Somberekén olyan verekedések voltak, hogy több embert kórházba kellett szállítani. (36) Kakasdon 1940 októberében a segédjegyzőt is megverték. A falu kocsmájába Volksbund-ellenes egyént nem engedtek be. "A lehető legnagyobb lenézéssel, izzó gyűlölettel viseltetnek minden ellen, ami magyar, és változatlanul hirdetik, hogy ez itt német föld, s innen tisztulni kell mindennek, ami magyar vagy magyaros" (37) értékelte a helyzetet a Tolna megyei főispán. Pusztatótfaluban a Volksbund 1940 október közepén nagy tüntetést szervezett. Mintegy 200 fő vonult végig a falun a német nép jogaiért. Azt követelték, hogy tanuljon meg mindenki németül, mert ezután itt csak németül beszélnek. Dr. Mischung 141