Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

származó, okvetetlenkedő sovinisztákért a német népet feláldozni. Ezekkel az ele­mekkel most már végleg le kell és le is fogunk számolni." (21) Az Ígéret alapján a Volksbund központja 1940 szeptemberében olyan utasitást adott tagjainak, hogy indokolt és méltányos kérelmekkel ne a községi elöljáróságok­hoz, hanem a központhoz forduljanak, amely ügyükben illetékes helyen eljár. "A jegy­zők és a falusi intelligencia ellenünk tevékenykedő tagjai nagyon kicsiny emberek ah­hoz, hogy mozgalmunk komoly akadályai legyenek" — mondotta a szónok a baráturi alakuló gyűlésen. A magyar intelligenciát Basch tisztelte meg a legjobban a Volksbund szervezet pécsváradi alakuló gyűlésén, 1940. szeptember 10-én. Több mint 1 000 főt vonultat­tak fel Pécsváradra. Basch volt az ünnepi szónok. "Először jön a német nép, azután egy rakás trágya (Haufen Dreck), azután még egy Haufen Dreck, s csak azután a ma­gyar urak" (22) — harsogta a Zengő alján. Jogos felháborodás indult meg ilyen kije­lentésre. Bár a Volksbund vezetői minden lehetőt elkövettek, hogy az alakuló gyűlések emlékezetesek legyenek a tagok életében, átütő sikert azonban sehol sem tudtak el­érni, Mágocsról az alábbiakban számol be egy hangulatjelent és: "A tömegben szét­szórtan elhelyezkedett rendezők "Heil!" kiáltásait a hallgatóság zöme nem vette át, mivel utána az hézagossá, erőtlenné, mesterkéltté vált. A hátrább állók állandóan mozogtak, elégedetlenkedő csoportok távoztak el a gyűlés szinhelyéről és helyüket a később érkezők nem tudták betölteni... A hallgatóság csalódottan távozott." (23) De hasonló közömbösség volt észlelhető Hidason is. A Schultheiss-féle vendéglő udvará­ban mintegy 400 fő gyűlt össze, a résztvevők 80%-a asszony és iskolás gyermek volt, a másik 20%-a leventeköteles fiatalokból és férfiakból állott. A németség felnőtt férfi tagjai távol maradtak az alakuló gyűléstől, tevékenyen nem kapcsolódtak be a munká­ba. Lelkesedést csak az irányitott ifjúság mutatott. (24) Az őfalui, zsibriki, püspök­nádasdi szervezetek alakuló gyűlésén a szónokok azt hangoztatták, hogy a svábok kö­zött is vannak kétszinüek, akik határozatlan jellemüknél fogva nem mernek szint val­lani. Az ilyeneket kilökjük sorainkból, nem kivánjuk látni őket. (25) Máriakéménden az alakuló gyűlés szónoka Dr. Faulstich Egyed volt. Nem félünk semmitől, még a börtönbüntetéstől sem — mondotta. Vannak németek, akik nem merik magukat né­metnek vallani. Az ilyenek nem érdemlik meg, hogy németnek neveztessenek, bár német vér folyik ereikben. Mindamellett tudni ok kell azt, hogy a német ember a leg­első a világon. (26) Hidas és Hárságy községekben "a gyűlés iránt a lakosság általá­ban csekély érdeklődést tanusitott és a hallgatóság hangulata mérsékelt volt. A gyű­lés után Dr. Schlitt Ádám fejtett ki propagandát a taggyüjtés céljából, a gyűjtés azon­ban nem vezetett eredményre" (27) — olvasható a pécsi járási főszolgabíró egyik je­lentésében. Gödre községben a magyar érzelmű német legények saját költésü, pán­germán-ellenes gunydalokkal bosszantották a Volksbund tagjait. A volksbundisták erőszakoskodtak, mert több helyről kizavarták őket, nem álltak velük szóba. Az ala­kuló gyűlés napját nem sikerült ünneppé tenni. (28) Dr. Zumpf Jakab, almamelléki orvos 1940. november 3-án a vegyes lakosságú Horváthertelenden kijelentette, hogy aki nem hajlandó németül beszélni, az menjen innen más területre, mert ez a falu német föld, amelyet a német ősök vére áztatott, s ehhez csak a németeknek van joguk. Zumpf utalt a bécsi jegyzőkönyvre is. "Ha a hazai németek követeléseit nem telje sitik, jön a 100 milliós német nép, amely érvé­nyesiti majd a megjáró jogokat." (29) 140

Next

/
Thumbnails
Contents