Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

Az irredenta magyar külpolitikának súlyos árat kellett fizetnie a hazai német nemzetiségi mozgalom területén is. Már a második bécsi döntés napján készen volt a magyar-német kisebbségi szerződés, amelyet augusztus 30-án Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Csáky magyar külügyminiszter Bécsben irt alá. Nem véletlen, hogy az első bécsi döntést a Volksbund megalakulásának engedélyezése, a második bécsi döntést pedig a magyar-német kisebbségi szerződés követte, amely kivételes jogokat biztosított hazánkban a fasiszta nemzetiségi szervezkedésnek. Az aláirt jegyzőkönyv felölelte a Volksbund legfontosabb követeléseit, kitűnt belőle a jő előkészítés, a helyzet alapos ismerete. A bécsi jegyzőkönyv szövege az alábbiakkal kezdődik: " attől az óhajtól vezettetve, hogy a Magyarországon élő német népcsoport helyzete a kölcsönösen barátságos viszonyoknak megfelelően alakuljon, a birodalmi kormány és a királyi magyar kormány a következő megállapodást kötötték: I. A királyi magyar kormány a német népcsoport tagjainak megadja a lehetőséget, hogy német népiségüket korlátozás nélkül megtarthassák. Gondoskodni fog arról, hogy a német népcsoport tagjaira az ezen népcsoporthoz tartozás tényéból és a nemzetiszocialista világnézet követeléséből semmi módon és sehol bármiféle hátrány ne származzék." (5) Tehát a magyar kormány beleegyezett abba, hogy a nemzetiszocialista világnézetet, a német fasizmus ideológiáját hivatalosan terjesszék a magyarországi németek között. Pedig annak idején még Gömbös is tiltakozott ez ellen. A német népcsoportnak tagja az — olvasható a jegyzőkönyvben —, aki magát a németséghez tartozónak vallja és a Magyarországi Németek Szövetsége által német népiségünek elismertetik. Ezen alapelvnek megfelelően részletekben a következők állapittatnak meg: 1. A német népcsoport tagjait az általános előírások keretén belül megilleti a szervezkedés joga és az a jog, hogy különleges célokra, amilyen például az ifjúság gondozása, a sport, a művészi tevékenység stb. egyesüléseket hozzon létre. 2. A népcsoport tagjai Magyarországon minden hivatást ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatnak, mint a többi magyar állampolgár. 3. A népcsoport tagjait Magyarország össznépességéhez való számarányuknak megfelelően a magyar hatóságok betöltésénél és az önkormányzati testületek összeállításánál, amennyiben ez a betöltés kinevezés utján történnék, figyelembe fogják venni. A német népiségü hivatalnokok különösen a német népiségü települési területek hivatalainál és az azok fölé rendelt központi hatóságoknál alkalmazandók. 4. A népcsoporthoz tartozók összes gyermekeinek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ugyanolyan feltételek mellett, amelyek a magyar iskolákra érvényesek, német népiségü iskolákban kapjanak nevelést, mégpedig ugy a felsőbb, mint a középső és az elemi iskolákban, valamint a szakiskolákban is. Megfelelő és kielégítő számú német népiségü tanítói utánpótlás kiképzését magyar részről minden módon elő fogják mozdítani. 5. A népcsoport tagjainak megvan a joguk nyelvük szabad használatára szóban és írásban, valamint nyilvános összejöveteleken. Német nyelvű napilapok, folyóiratok és egyéb közlemények kiadása-nem esik más korlátozás alá, mint amelyek ugyanolyan jellegű magyar közleményekre is vonatkoznak. 136