Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - ADATTÁR - Fehér István: A második bécsi döntés hatása a magyarországi német nemzetiségi mozgalomra / 135–148. o.

Azokban a közigazgatási kerületekben, amelyekben a német népcsoport tagjai az összes lakosságnak egyharmadát teszik ki, ezek a hivatalos érintkezésben ezeken a területeken a német nyelvet használhatják. 4 6. A népcsoportnak megvan a joga a gazdasági önsegélyezésre és szövetkezeti rendszerének kialakítására. 7. Magyar részről tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amelynek célja elsősorban a német népiségü családnevek magyarosítása révén az erőszakos asszimilálás lehetne. A népcsoport tagjainak megvan a joguk a családjukban ezelőtt viselt névnek újból való felvételére. 8. A népcsoport hozzátartozóinak kulturális téren joguk van a szabad érintkezéshez a nagynémet anyaországgal. II. A birodalmi kormány és a királyi magyar kormány között teljes az egyetértés abban a tekintetben, hogy az előbb emiitett alapelvek semmi módon sem érintsék a népcsoport hozzátartozóinak kötelezettségét a magyar állammal szemben való lojalitásra. III. A Magyarországgal újból egyesült, eddig román területen lakó német népcsoport hozzátartozóira nézve a következő különleges megállapodást kötötték. A magyar királyi kormány az ezen területeken letelepedett népi németeknek óhajukra megadja a lehetőséget, hogy a Német Birodalomba átköltözzenek. Azaz, a német népiségüek, akik ezzel a joggal élni kivannak, erre vonatkozó óhajukat ezen megállapodás napjától számítva két évi határidőn belül tartoznak kinyilvánítani. A jegyzőkönyv a továbbiakban az áttelepítések lebonyolításával, vagyonjogi kérdéseivel foglalkozik. A megállapodás a legmagasabb szinten fogalmazta meg a népi németek jogait, a magyar kormány kötelességeit. Mindezekért csupán annyit várt el a magyar kormány, hogy a Volksbund tagjai lojálisak legyenek. Ha a lojalitás fogalma alatt a magyar törvények megtartását értjük, akkor látszólag felesleges volt e kitételt bevenni a jegyzőkönyvbe, hiszen a törvények betartása valamennyi állampolgár kötelessége. De a lojalitás magában foglaja a jóhiszeműséget, sőt a hazához való hűséget is, amely kizárja azt, hogy más államok érdekeit a haza érdekei fölé helyezzék. S ezt az értelmezést a Volksbunddal kapcsolatban hangsúlyozni kellett. A bécsi jegyzőkönyvben felsoroltak ellenére a magyarországi népi németeket nem illették meg azok a jogok, mint a szlovákiai, horvátországi, a romániai németeket. Vezérük nem volt népvezér, hanem egyesületi elnök. A Volksbund, mint minden egyesület a belügyminisztérium ellenőrzése alatt állt, s ez lényegesen korlátozta tevékenységét. Basch nem hiába kérte állandóan, hogy szűnjék meg az egyesületi jelleg, s helyette politikai párt jöjjön létre. Sőt, később a magyar kormány az SS sorozást sem engedélyezte, csak a toborzást, s aki az SS-be felvételt nyert, azonnal elvesztette magyar állampolgárságát. Mindezek ellenére a bécsi jegyzőkönyvben foglaltak nagyban elősegítették a Volksbund mozgalom kibontakozását, tevékenységének, hatásának kiszélesedését. A birodalmi körök elégedettek voltak a jegyzőkönyv pontjaival. Hitler 1940 szeptember elején azt mondotta Sztójay berlini követnek, hogy "... a magyarországi német » népcsoport elégedettsége mágnessé kell hogy váljék a többi, még Magyarország határain kivül maradt németség számára." (6) De hasonlóan vélekedett Frick birodalmi belügyminiszter és Bohle külügyi államtitkár is. A Volksbund der Deutschen im Aus137