Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Kálnoki Kis Tamás: A környezetvédelemnek is van története: Tagányi Károly válasza egy nemzetközi kérdőívre / 103–106. o.

jelentős részét átadják a helyhatósági intézkedések fölé emelkedő állatvédő', vagy ahogy akkor nevezték az "állatkínzás elleni egylet"-éknek. A növényeket és a kerti veteményeket, a szőlőt és az erdő fáit - mint tulajdont — a jog védte. Erről a korabeli periratok bőven tanúskodnak. Egy idő után azonban felmerült annak a szüksége is, hogy a növények és fák hasznosításának módját — a káros egyéni befolyásoktól függetlenül — szabályozzák. Zsigmond például 1426-ban a bányák tulajdonában levő erdők védelméről intézkedett, Í40 évvel később pedig már olyan erdő-rendtartás lépett életbe, amely a bányák tulajdonát képező erdőkön tul, a bányákat kiszolgáló magánerdőkre is kiterjedt és ezáltal az erdőgazdálkodás tényezőjévé vált. A közbirtokosok közötti egyezségeket, erdőrendtartásokat, a városok erdészeti vonatkozású szabályrendeleteit, az uradalmi erdészeti utasításokat, a vármegyei törvényhatóságok vonatkozó statútumait és a székely falutörvények idevágó passzusait a XVIII. század második felében általános érvényű erdőrendtartások váltották fel, amelyeket ugyanaz a Tagányi Károly gyűjtött össze és publikált, aki hivatkozott jelentésében ez irás adatainak zömét összegyűjtötte. Védték a fákat a kivágástól, csonkitástól és hántolástól, óvták a bántalmazástól, legjobban természetesen a gyümölcsfák csemetéit, oltványait védték. A magyar kertészet hírnevét mi sem bizonyítja ékesebben mint az a tény, hogy a magyar gyümölcsnek és az oltóágaknak nagy keletje volt külföldön, többek között Lengyelországban és Franciaországban is. Tokaj szőlővesszei a Rajna mellékére is eljutottak. Tudjuk, hogy a XVI. század tudós botanikusa Clusius ismerte hazánkat, flóráját kutatta, növényeinket gyűjtötte. Maecenása Batthyány Boldizsár volt. A történelmi szituáció — a török hódoltság korában — nem kedvezett a tudományok müvelésének. A XVI-XVII. század hadi és gazdasági viszonyai között a nagy kiterjedésű vadaskertek gondozása lehetetlenné vált, de még a várak tövében kialakitott kisebb vadaskerteket is hasznos gyümölcsfákkal ültették be és méheseknek használták. Csak a nevük maradt vadaskert, valójában azonban méhes-, gyümölcsöskertekké váltak. (4) A Wesselényi-féle főúri összeesküvést követő időkben a konfiskált javakkal együtt sok vadaskert szállott a fiskus kezére. Ezek azonban néhány év alatt kipusztultak.(S) A kivégzett Nádasdy Ferenc sárvári vadaskertjének állatait, fehér dámvadait, szarvasait és néma hattyúit Lipót császár fogdostatta össze és eberfurti kertjébe vitette. (6) A hadas idők miatt csak a XVIII. században vetődhetett fel és a század végén, az orvosi egyetem felállításakor valósulhatott meg a tudományos vizsgálódás céljait szolgáló botanikuskert. Tagányi közölte az érdekeltekkel, hogy a tájékoztatásában felsorakoztatott dokumentumok zömét az Országos Levéltár őrzi és azok bármikor, bárkinek rendelkezésére állnak. Arra azonban figyelmeztetett, hogy a témára vonatkozó dokumentumoknak csak kisebbik részét publikálták, nagyobb részük még mindig ismeretlenül lappang a levéltár különböző gyűjteményeiben, amelyekben — minthogy azokhoz megfelelő mutató nincsen — a szőbanforgő szempontok szerint kutatni csaknem reménytelen. Eredményre akkor is csak az számithatott, aki darabonként nézte át a levéltár egyes gyűjteményeit. 104