Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Kálnoki Kis Tamás: A környezetvédelemnek is van története: Tagányi Károly válasza egy nemzetközi kérdőívre / 103–106. o.

A helyzet azóta gyökeresen megváltozott. Az Országos Levéltár anyagának kutatását ma különféle szintű és tipusu segédletek segítik. Ezek mennyiségi és minőségi tájékoztatást adnak a részben kronológiai, részben tematikai rendben őrzött iratokról. A környezetvédelem dokumentumainak felkutatása azonban ma sem automatizálható. A minden tudományos munkát jellemző alaposság, szervezettség, komplexitás itt is kívánatos. Az első pillanatban reménytelennek látszó kutatómunkát mégis érdemes lenne megkezdeni, mert a rokon és szaktudományok — a biológia, botanika, a földrajz, az erdészeti és mezőgazdasági tudományok, a művelődéstörténet, a településtörténet, a kartográfia és a bányászattörténet, stb. — amelyeknek szakirodalmában könyvtárnyi monográfia és bibliográfia szolgálja az eligazodást, ha nem is pótolhatják az általános környezetvédelem historikuma irott, vagy ábrázolt emlékeinek felkutatását, segíthetnének abban. E vonatkozásban a honismereti mozgalom előtt uj perspektíva áll, mert a helyismeret ez esetben behozhatatlan előny, s a kutatás módszertana részben már kidolgozott. "Az ember aktív tájalakitó és településformáló hatása gazdasági tevékenységében ölt testet" (7) és ezt történelmi források sora — sok-sok tanulsággal együtt — ma is dokumentálja. Középkori források és tárgyi emlékek vetettek például fényt arra, hogy a külső támadások ellen védelmet biztosító falakon belül a csatornázatlan, szűk és tekervényes utcájú európai városokban az elemi higiénia megteremtésének hiánya miatt milyen közvetlenül fenyegette veszély a városi polgárságot. (8) A középkori környezeti szennyeződés kérdéseit kutató Mkodémusz István bakteriológiai vizsgálatokkal bizonyította, hogy a Duna-vizet szállitó szamaras fogatok nem ok nélkül járták még a múlt század második felében is az egyesülő főváros utcáit. (9) Mint ahogy nem ok nélkül szóltak azok sem, akik a magyarországi folyam szabályozások hibáit emlegették és felhozták, hogy az öntözéssel össze nem hangolt szabályozási munkálatok miatt a viz olyan gyorsan lefolyt, hogy ezáltal az altalaj nedvessége hátrányosan csökkent, (10) vagy a Somlóhegy védelmében a már tönkretett és lefaragott Ság-hegyet emlegették és arra figyelmeztettek, hogy már a Badacsonyhoz is hozzányúltak. (11) Emlegettek Pest megyei vadvizeket, (12) de olyan járatlan is szólt, aki a belvizekre gőzhajókat remélt. (13) Születtek azonban hasznos felismerések is, az erdő és vízgazdálkodás összefüggéseit átlátó megállapítások (14) és károsak, amelyeknek célja csak a sokszoros jövedelmezőséget biztosító hasznosíthatóság perspektívája volt. Több mint 10 törvény és 300 magasszintü egyéb jogszabály segítette eddig a természetvédelem törekvéseit. (15) Ezeket azonban kevesen ismerték és még kevesebben respektálták. Ezért most, amikor a természetvédelmet uj törvény is garantálja és lehetőség nyilt arra, hogy az ember sebezte természetet, környezetünket gyógyítsuk, ne járjuk annak az útját, aki olyan terület védelmére tett javaslatot, amelyért ki tudja hányadik elődje, már sok évtizeddel korábban és akkor is a 24. órában harcolt. Mégis további éveken keresztül húzták-halasztották a kérdéses terület védetté nyilvánítását. (16) 105