Levéltári Szemle, 27. (1977)

Levéltári Szemle, 27. (1977) 1. szám - Kanyar József: A levéltárak és a történelemoktatás / 5–12. o.

száma is. Mindez azonban semmiféle szerkezeti aránytalanságot nem jelenthetett az egyes történeti periódusokon belül, inkább tudatos szerkesztői és válogató elv érvényestilését, hiszen közismert, hogy a mai kor embere hasznosabban fordíthatja a figyelmét arra az időszakra, amelyet az élő emlékezet még bármikor figyelemmel kisérhet és ellenőrizhet. A megye történetének folyamatos bemutatását szolgálták a forrásszöveget elemző, magyarázó és értékelő kommentárok és átkötő szövegrészek is; a helytörténet jellegzetes elemeire is utaló apparátus és irodalom. A kötethez készült helytörténeti kalauz (bibliográfia), név- és tárgymutató, térkép és grafikon mellékletek, történetstatisztikai táblázatok, de a metszetek és fénykép mellékletek is ezt a célt kívánták szolgálni. Tudott dolog ugyanis a képekkel ábrázolt történelmi olvasókönyv nevelő és oktató hatása. A képes történeti ábrázolásokat aligha tudják a különféle leírások pótolni. Hiánytalan képsor ugyan nem állt rendelkezésünkre, annyi azonban igen, hogy megyénk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének egyes állomásait, kiemelkedő személyiségeinek tevékenységét nyomon követhettük, igy a közölt szöveggyűjteményeket a képek beszédesebben ábrázoló erejénél fogva kiegészíthettük. A dokumentumok közlési módja a különböző helyeken fellelhető források következtében nem volt egyenletes. Azokat a forrásokat, amelyeket kézbe vettünk, általában betűhíven közöltük, ha voltak is kivételek, főként a feudalizmus korszakában, amikor a betűhív közléssel párhuzamban a mai nyelvre is átírtuk azokat. A polgári korszak dokumentumait azonban már a mai nyelvünk szabályzata szerint transzlitteráltuk. Sajnáltuk, hogy anyagi meggondolások következtében nem igen tudtuk olvasókönyvünket kiegészíteni vetítésre alkalmas diapozitív felvételekkel, s olyan mikrobarázdás lemezek közzétételével, amelyek a táj dalaival, meséivel, balladáival, muzsikájával segítették volna a korszerű közművelődés feladatát, könnyítették volna a tanár dolgát. Jóllehet sok kötet szerkesztőjének már szeme előtt volt a modernül felszerelt iskola, a hagyomány szerető és a jövendőt épitő pedagógia, amelynek a kezében az igy felszerelt olvasókönyvünk maradandó élményeket és ismereteket nyújthatott volna minden használója, forgatója számára. Legyen szabad e kötet kapcsán még arról is szerényen szólni, hogy olvasókönyvünk nemcsak a tanárok és a diákok kezében tett szolgálatot, hanem még az üzemi munkások kezében is,nem egyszer előfordult, hogy a levéltárba látogató szocialista brigádok vásároltak szép számmal belőle. De a szocialista közgondolkodást, a munkásmüvelődést segítik a levéltárak az üzemi és falukrőnikák módszertani irányításával is. A magyar levéltárak nagy része a történeti olvasókönyvek elkészítése után más tipusu kiadványokkal is kísérletezett, mindannyiőnkat meggyőzendő erről e konferenciánk alkalmából készült kiállításunk hazai levéltáraink ilyen természetű kiadványaiból. Míg az iskolán kívüli közművelődés területén — a mi levéltárunk is — az egyre komplexebben müveit és szerkesztett kiadványával tette a legnagyobb szolgálatot, addig az iskolai közművelődés területén — ízig-vérig levéltári profil - a szemléltetődokumentációs forráskiadványok elkészítésével tett ujabb lépéseket az iskolai történelemoktatás segítése utján. Tevékenységünket a megyei továbbképzési intézettel közösen végeztük, e kiadványaink a tanári továbbképzések és az iskolai oktató- és nevelőmunka nélkülözhetetlen részeivé váltak. 9