Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - IRODALOM - Móra Magda: Néhány szó "A debreceni iskolák"-ról: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 8. Összeáll.: Mervó Zoltánné. Debrecen, 1975. / 235–236. o.

Kanyar József tanulmánya Kaposvár XVIII-XIX. századi művelődésének kérdéseit tárgyalja. Ennek során — előtanulmány hiján — el kellett végeznie "az alépítményektől a művelődési szféra felé vezető utak és közvetítő elemek bemutatását is" (458.1.). A város művelődésügyét a történeti korszakok szerint csoportosítja. így olvashatunk a mezővárosról és iskoláról a kései feudalizmus idején (459), a reformkorban (476), a polgári korszakban (483), a közművelődésről a rendezett tanácsú városban 1866-1944 (502) és külön alfejezetben a város felszabadulás utáni művelődéséről (533). Megállapítja, hogy mig ez a megyei székhelyváros a szocialista korszak "felsőfokú központjául" történő kijelöléséig eljutott, nemcsak önmagát multa kétszeresen felül lakosságának a számában, hanem a második városalapitás nagy történelmi tényét is elvégezve, uj ipari üzemeket és lakótelepeket épitett falai közé. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a város a polgári korszakban nem tudta minden tekintetben kihasználni a megyeszékhelyi lendítő erő kedvezését hátrányos kulturális helyzetének felszámolására. Változást ezen a téren is a felszabadulás, a szocialista korszak hozott. Kállay István NÉHÁNY SZÓ „A DEBRECENI ISKOLÁKÉRÓL A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 8. szám Összeáll.: Mervő Zoltánné. Debrecen, 1975. A Hajdú-Bihar megyei Levéltárnak ez az uj kiadványa nemcsak az iskolatörténettel foglalkozni kivánó kutatók, vagy a város történetével foglalkozó történészek számára nélkülözhetetlen, és nemcsak a levéltári szakirodalom sorolhatja fontos és értékes segédletei közé, de azt hiszem, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a magyar pedagógiatörténet számára is úttörő jellegű munkát végeztek Mervő Zoltánné és Geller Ferencné, és mindazok, akik részt vettek benne. Azzal, hogy a kiadvány az egyetemtől a népiskoláig minden oktatási intézmény iratanyagának legfontosabb tipus-iratait négy azonos nagy csoport rendszerében állítja elénk, mig egyrészt a különböző szintű oktatási intézmények működése folyamán keletkező iratanyag azonos jellegére mutat rá, másrészt az egyes állagokon belüli sorozatok jelölése az intézmények oktatási szintjének különbözőségére, azok sajátos célkitűzéseire, feladataik differenciáltságára utal. A minden oktatási intézményt felölelő rendszer az egyes tanintézetek egymásra épülését is szépen tükrözi. Különösen szembetűnő ez ott, ahol egy-egy oktatási intézmény keretében különböző szintű tanintézetek működtek. A helytörténeti kutatásoknak sokoldalúan ad segítséget a kötet azzal is, hogy nyomon követi az egyes iskolák eredeti épületeit és a tanintézetek vándorlását mai helyükig, de talán ennél is fontosabb, hogy a tanyai iskolák alapítását, működését és beolvadását is felvázolja. Itt kell kiemelni a jeles tanárok és tanítványok számbavételére történő törekvést is. Mint levéltári segédlet nemcsak a saját kezelésükben levő anyag kutathatóságát szolgálja, de az egyes segédletek következetesen pontos és azonos szerkezete példaZóo