Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak feladatai az V. ötéves tervben / 5–14. o.
A következő ötéves tervben megoldást kell keresni a többi tanácsi levéltár pusztuló és helyhiány miatt még kintlevő anyagának védelmére. (E téren különösen súlyos a Baranya, Csongrád, Hajdú-Bihar, Borsod és Zala megyei Levéltár helyzete.) Általánosan meg kellene vizsgálni a jelenleg levéltári célra használt helyiségek felújításának (szigetelés, fűtés, szellőztetés stb.) és korszerűsítésének (Dexion-Salgő állványzat építése, az iratok dobozolt elhelyezése stb.) lehetőségét, mert ez a tapasztalatok szerint egyúttal legtöbbször raktári férőhely-bővüléssel is jár. Segíthetne a levéltárak raktárgondjain, ha — esetleg könnyűszerkezetes elemekből — átmeneti raktárak épülnének. Az általános levéltárak anyagának restaurálása és konzerválása az Országos Levéltár műhelyeire hárul. Ezek kapacitása azonban a tényleges szükségletet megközelítően sem fedezi. Folyamatban van az általános levéltárak halaszthatatlanul restaurálást igénylő anyagának nyilvántartásba vétele; a rongálődottság és forrásérték figyelembevételével a Levéltári Igazgatóság dönti el, hogy a következő ötéves tervben a tanácsi levéltárak anyagából mely iratok kerülnek restaurálásra. Az Országos Levéltár fotomühelye a jelenlegi kapacitással folytatja az iratok biztonsági filmezését, s e munka keretében a tanácsi levéltárak anyagáról 5 év alatt 2 millió felvételt készit. A kapacitást előreláthatólag a feudáliskori összeírások filmrevétele teljes egészében leköti. Ellenkező esetben megkezdődik a Nemzeti Bizottságok iratainak filmezése. A tanácsi levéltárak többsége már létrehozta saját reprodukciós műhelyét, amelynek tevékenysége az esetek többségében eddig alkalomszerű volt. A feltételek általában adottak ahhoz, hogy a saját műhelyek ötéves tervét is ki lehessen dolgozni. A Levéltári Igazgatóság szükségesnek tartja, hogy a jelenlegi adottságok, illetve a várható fejlesztést is tekintetbe véve az egyes tanácsi levéltárak konkrétan jelöljék meg az ötéves terv folyamán előreláthatólag átvehető iratok mennyiségét, és egyúttal tüntessék fel azokat a fontosabb irategyütteseket, amelyek átvételét reálisnak tartják. Az iratátvétel tervezésénél figyelemmel kell lenni arra is, hogy az érvényes jogszabály szerint a még működő járási irattárakat folyamatos selejtezéssel és az átadható iratoknak a levéltárak részére történő átadásával fokozatosan meg kell szüntetni (a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 8/1973. MT TA sz. utasítása 40. §). A tanácsi és termelőszövetkezeti átszervezések, összevonások alkalmával az iratanyag károsodását vagy pusztulását sok esetben csak a levéltári átvétel akadályozhatja meg. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Levéltári Igazgatóság folytatni kívánja a tanácsi levéltárak anyagának reprodukciók utján történő kiegészítését. A jelen ötéves tervben a tanácsi levéltárak az Országos Levéltár anyagából térítésmentesen több jelentős összeírás megyéjükre vonatkozó mikrofilmjeit kapták meg. 1980-ig a tanácsi levéltárak az Országos Levéltár anyagából a Magyar Kamarai Levéltár Civitatensia (1773-1785 közötti iratok), a Kataszteri Gyűjtemény (1851-1918 közötti térképek és iratok), az 1848-1849-es Minisztériumi Levéltár (megyék, városok és községek iratai), a Szabadkőműves Szakszervezetek Levéltára (a páholyok megyénkénti anyaga), továbbá az Országos Levéltár Filmtárából egyházi fondokról (Visitationes Conanicae, Conscriptiones animarum, Conscriptiones proventuum parochialium), végül az Uj Magyar Központi Levéltár anyagából az 1945-ös földreform megyei összesítőiről igényelhetnek filmmásolatot. 7
