Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak feladatai az V. ötéves tervben / 5–14. o.

a) Megoldást kell találniuk az anyaggyarapitás és az anyagvédelem egyre égetőbb problémáira. b) A történeti értékű iratok sorsát keletkezésüktől figyelemmel kell kísérniük, védelmük érdekében minden áldozatot meg kell hozniuk, mert korszerű levéltárügyet csak színvonalas iratkezelői és irattári munka mellett lehet kiépíteni. c) A nemzeti kincset jelentő levéltári anyag sokoldalú felhasználásának biztosítása érdekében el kell érni a jelenleg levéltárban levő iratok egészének középszintű rendezettségét, meg kell kezdeni az iratok intenzivebb és rendszeres átselejtezését és az egész anyag középszintű rendezettségének megfelelő mélységű kutatási segédletet kell készíteni. d) A helytörténetirást, amely a 30/1969. Korm. sz. rendelet 12. p. (2) bek., illetve a LÜSZ 100. (5) bek. értelmében a levéltárak rendeltetésszerű feladata és az MSZMP KB 1974. március 19-20-i ülése határozatának megállapítása szerint is a korszerű ismeretek terjesztésének egyik eszköze, országosan a jelenleg legjobb levéltárak szintjére kell emelni. Kiemelt helyet kell biztosítani a művelődéstörténeti kutatásoknak, nem különben a levéltártudomány müvelésének. e) A közművelődési munkában az egyes levéltárak adottságainak legmegfelelőbb módozatokat célszerű kimunkálni és fejleszteni. Valamennyi levéltár célul tűzheti maga elé a reprodukciók sokoldalú (kiállítási, iskolai stb.) felhasználását. A fenti követelmények realizálásához a személyi és anyagi feltételeket is meg kell teremteni. I. ANYAGVÉDELEM ÉS ANYAGGYARAPÍTÁS A tanácsi levéltárak őrzött iratok mennyisége az 1950. évi 50 ezer folyóméterről napjainkig 110 ezer folyóméterre gyarapodott. E nagymennyiségű iratanyagnak a levéltárak többségében nem tudtak megfelelő tárolőhelyiségeket biztosítani, és az iratok tekintélyes részét csak alagsori helyiségekben vagy levéltáron kivüli szükségraktárakban tudták elhelyezni. Ennek az iratanyagnak jelentős hányada máris fertőzött, pusztul. Figyelemre méltó jelenség az is, hogy a begyűjtött iratok mennyisége 1950-1960 között túlhaladta az 50 ezer, az utolsó 15 évben nem érte el a 10 ezer folyómétert, ugyanakkor 40 ezer folyóméterre tehető annak az iratanyagnak a mennyisége, amelyet a levéltárak helyhiány miatt már nem tudtak átvenni. A IV. ötéves terv folyamán kedvezőbb elhelyezési körülmények közé került a Szabolcs megyei Levéltár (bár ujabb iratátvételre már ennek sincsen férőhelye), a Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár (a városháza alagsori helyiségeiből iratait a volt megyeháza földszintjén helyezte el, s ugyanitt megfelelő munkaszobákat is kapott), a Borsod megyei Levéltár (a megyei tanácsi épület egyik szárnyában az eddiginél kedvezőbb beosztásban, számbelileg is több, jól berendezett iroda és raktárhelyiségeket kapott*, mindez azonban az iratanyag egészét tekintve csak részmegoldást jelent), a Fejér megyei Levéltár (egy volt kollégium épületszárnyában az egész anyag összefüggő elhelyezésére lehetősége lesz, Dunaújvárosban városi részleg létesült), a Pest megyei Levéltár (Nagykőrösön fióklevéltárat létesített), a Veszprém megyei Levéltár (a volt piarista rendházban ujabb helyiségeket kapott) és a Vas megyei Levéltár (Kőszegen fiőklevéltárat létesített). Egy-két éven belül javulás várható a Fővárosi Levéltár anyagának elhelyezésében s megfelelőbb épületet kap a Heves megyei Levéltár is. 6