Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Szegedy-Maszák Mihályné: Budapest Főváros Levéltára tudományos és közművelési tevékenysége / 53–58. o.
A forráskiadvány-sorozat VII. kötete az ez évben megjelent "A Budapesti Nemzeti Bizottság Jegyzőkönyvei 1945-1946." cimü kötet, amely a Budapesti Nemzeti Bizottság részletes jegyzeteléssel közölt, 1945-46-ban tartott üléseiről készült jegyzőkönyveket adja közre. A függelék a Budapesti Nemzeti Bizottság teljes üléseiről készült sajtőtudősitásokből ad szemelvényeket. A kerületi nemzeti bizottságok jegyzőkönyveinek válogatott bemutatása érdekes adalékokat nyújt a kerületek BNB-hez fűződő kapcsolatához, végül adalékokat közöl a Nemzeti Bizottságok működéséről, jogköréről folytatott vitákhoz. A dokumentum publikációt számos visszaemlékezés gyűjtésével és felhasználásával, továbbá jelentős forráskritikai munkával készitették a Levéltár munkatársai. Különleges értéke ezen túlmenően abban áll, hogy adalékul szolgál a főváros felszabadulás utáni történetéhez, valamint a népmozgalmak és a közigazgatás szerves kapcsolatának jobb megértéséhez. Tanulságtétel, hogy lehet és kell adatokat, forrásokat közölnünk a felszabadulást követő esztendőkről. Egyúttal figyelmeztetés arra, hogy szocialista hagyományaink e legfontosabbikát, demokratikus közéletünk kezdeteit elevenitsük fel. A Fővárosi Levéltár másik kiadványsorozata a " Levéltári dokumentáció ". Ennek első kötete a "Budapest Főváros Levéltára (Ismertető)" cimen megjelent levéltári kalauz, amelynek célja kettős. Egyrészt a szakmai kutatás számára az alapvető tájékoztatást biztosítja, másrészt a benne szereplő történeti és leirő jellegű adatok következtében mint rövid kultúrtörténeti munka is jelentős. Különösen ez utóbbi jellege miatt a népművelési munkában is nagyon használható. A Levéltárismertető, orosz és német nyelven is megjelent a külföldiek számára. A Levéltári dokumentáció második kötete a Topográfiai mutatók első kötete: "Pest város topográfiai mutatói I. Belváros, Lipótváros" cimü kiadvány. A pesti topográfiát még az 1976. év folyamán követi a budai topográfia első, (a Vár és a Víziváros) majd a második (Országút, Krisztinaváros) része. A topográfiai mutatók közreadásának célja az, hogy segítségükkel a kutatók és a város múltja iránt érdeklődők a lakóházaknak, műemléképületeknek, hires fogadóknak, kávéházaknak, boltoknak stb. a helyét a mai térképen könnyen megtalálhassák, azonosíthassák. Uj típusú kiadvány, amely közli a XVIII-XIX. században igen gyakran változó telekkönyvi számokat és meghatározza az ingatlanok mai helyét. A telekkönyvi számok ismeretében könnyen összegyűjthetők az ingatlanra, a tulajdonosra, a tulajdon átruházására vonatkozó adatok. Budapest Főváros Levéltára harmadik kiadványsorozata a " Várostörténeti tanulmányok " . Ennek első kötete a "Budapest székesfőváros részvétele az 1905-1906. évi nemzeti ellenállásban" cimü monográfia. A tanulmány levéltári forrásanyag és a korabeli sajtó alapján vázolja fel a főváros önkormányzatának felfüggesztését. Budapest "szerelmeseinek", könyvgyüjtőknek és helytörténészeknek sok örömet szerez Budapest Főváros Levéltára uj kezdeményezése, amelynek keretében a fővárossal foglalkozó értékes, de már ritkaságszámbamenő müvek utánnyomását kezdi meg. E sorozat első kötete Táncsics Mihály: Fővárosunk cimü müve. Ezt követően a Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanács Jegyzőkönyvei 1918- 19-ből is megjelenik. A Levéltár kiadta "Budapesti Helytörténeti Konferencia 1971" cimen az emlékezetes konferencia jegyzőkönyvét, és fontosabb hozzászólásait tartalmazó kötetet. A három nyelven megjelent, mintegy 8 ives forrásgyűjteményt: Aus der Vergangenheit von Budapest, Du passé de Budapest, és íz Proslogo Budapesta cimen a külföldi levél54
