Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - Szegedy-Maszák Mihályné: Budapest Főváros Levéltára tudományos és közművelési tevékenysége / 53–58. o.

táraknak, tudományos intézményeknek és egyes sajtóorgánumoknak küldte szét a Levéltár, de emellett ezek a kiadványok igen hasznosnak bizonyultak az európai polgármesterek 1972. szeptemberi budapesti konferenciáján is. A Fővárosi Levéltár kiadói tevékenységében igen jelentős a Corvina Kiadóval közösen készitett "Budapest fővárosunk története (1242-1972)" cimü kiadvány. A kötet ismerteti Budapest rövid történétét egy-egy korszak szakembereinek tollából, dokumentumokat közöl a középkortól napjainkig, részletes kronológiát, statisztikai táblázatokat és bőséges képanyagot tartalmaz. A külföldi érdeklődésre is számot tartó kötet német és angol nyelven is megjelent. Ez az önálló kiadói tevékenység élénk belső tudományos élet egyik megnyilvánulása. A kutatások irányitása és összefogása szempontjából is nagyon jelentősek az egyéni tudományos munkákról szóló beszámolók, és az azt követő szakmai viták, amelyeken testvérintézmények és más tudományos intézmények munkatársai is aktivan részt vesznek. Az intézeti tudományos műhely másik jellegzetes tevékenységi formája a tudományos továbbképzést szolgáló előadássorozat, amelyet a mai magyar történettudomány legjelentősebb képviselői tartanak. Az előadások elsőrendű célja, hogy a Levéltár tudományos dolgozói áttekintést nyerjenek szűkebb szakterületükön túlmenően az európai várostörténetirás uj eredményeiről, módszereiről, célkitűzéseiről, munkájuk részeként ismerjék meg a rokontudományok (urbanisztika, településföldrajz, városszociológia, szociográfia, demográfia, statisztika) hazai és külföldi irodalmának a várostörténetirás szempontjából lényeges ágait. Az előadások összefoglaló, átfogó témái, mint például "Budapest feudáliskori története (1686-1849)", majd "A dualizmuskori Budapest történeti kutatásának problémái", vagy a "Horthy-kori főváros történeti kutatásának problémái", "A Horthy-kori főváros politikai és társadalom történetének kutatási problémái" cimmel kapcsolódnak az egyéni kutatási beszámolókhoz, amelyek témájukon túlmenően általános tanulságokat tartalmazó vitakérdéseket vetnek fel. A Levéltár tudományos kutatómunkája középpontjában a társadalomtörténeti vizsgálatok állnak. Emellett az intézeti kutatómunkában jelentős helyet foglalnak el a főváros igazgatásával, politika- és hivataltörténetével, gazdaság- és ipartörténetével foglalkozó, valamint a területrendezés történeti kérdéseit feltáró témák. Társadalomtörténeti kutatásaiban a Levéltár nemcsak a magyar történelem és várostörténetirás szempontjából jelentős témák feldolgozásában, hanem a társadalmi struktúra legújabb kutatási módszereit felhasználva végzi vizsgálatait. Nemcsak történettudományi szempontból, hanem a kutatások módszertana és a társtudományok szempontjából is fontos az a kezdeményezés, amellyel a Levéltár átfogó társadalom struktúra-vizsgálatot kivan végezni, esetleg gépi feldolgozás segitségével. Ez az 1941. évi népszámlálás budapesti anyagának feldolgozása történeti adatfeltáró anyagán kivül a modern társadalomvizsgálatok modelljeként is értékelhető. Hasonló jellegű vizsgálatokat végez a Levéltár a főváros 1935-ös és 1945-ös választői névjegyzéke alapján. A választők társadalmi és foglalkozási összetételének feltárásában, kerületenkénti és az egész városra vonatkoztatott összehasonlitásában a főváros XX. századi társadalmának a magyar történetirás szempontjából alapvető fontosságú adatait tárja fel. Budapest társadalmi szerkezetének átfogó kutatásával nemcsak a XX. században foglalkoznak a munkatársak. Például tanulmány foglalkozott Pest társadalmával "Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban" cimmel. Fontosak az intézmény tudományos munkájában az egyes csoportok, rétegek helyzetével foglalkozó ku55