Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - KRÓNIKA - Körmendy Adrienne: A szocialista országok akadémiai levéltárainak IV. konferenciája: Prága–Bratislava, 1975 / 259–262. o.

az elsődleges tudományos feljegyzések, összefoglalásvázlatok, a kutatás során készített táblázatok a tudomány- és technikatörténet számára fontos információk hordozói, mégis ugy a régebbi mint az ujabb korszakban helyettesithetik őket a tudományos publikációk abban az esetben, ha a publikációk ezeken az elsődleges dokumentumokon alapulnak. Az ilyen jellegű dokumentumoknak levéltári őrzési idejét a tartalom alapos vizsgálata, elemzése (a dokumentumok által leirt kisérleti jelenség milyensége) kell, hogy eldöntse. A tudomány és technikatörténet forrásanyagához tartoznak az intézetek, kutatóhelyek felszerelései, tudományos kutatáshoz szükséges műszerei. Gyűjtésükről, szervezett regisztrálásukról eddig senki sem gondoskodott. Mi a levéltár feladata az akadémiai intézetek történeti értéket képviselő műszereivel szemben? A nem irás formájában fennmaradt történeti források gyűjtése nem idegen a levéltáraktól (pl. az éremgyűjtemények), a tudományos műszerek tárolása azonban túllépi a levéltárak fizikai lehetőségeit. A gyűjtésükről való gondoskodást azonban a levéltár nem utasithatja el magától. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Központi Levéltára felmérve a feladat fontosságát kimondta a technikai dokumentációk iránti fokozott gondoskodás szükségességét és a Központi Levéltárba való átvétel biztositását. Az Akadémiai Levéltár, a Kulturális Minisztérium és a Technikai Múzeum közti egyezmény a következő gyakorlati megoldást tette lehetővé: A Csehszlovák Tudományos Akadémia intézeteinek és kutatóhelyeinek a már nem használt vagy kiselejtezett műszereit az akadémiai levéltár nyilvántartásba veszi. A levéltár ajánlása alapján a Technikai Múzeum átveszi gyűjteményébe ezeket a műszereket. Ha a műszerek pontos technikai leírással rendelkeznek, azok a levéltárban maradnak, ha nem, a Technikai Múzeum készit róluk le-" irást és átadja a levéltárnak. Összefoglalva: a Csehszlovák Tudományos Akadémia Levéltárának referátuma természetszerűleg nem tudott választ adni a tudomány- és technikatörténeti forrásokkal kapcsolatos minden problémára, de számos lényeges elméleti kérdést vetett fel, mint pl. a tudományos műszerek és azok dokumentációja gyűjtésének kérdését, amelyeknek figyelembe vétele az akadémiai levéltárak fontos feladata. 4. A prágai tanácskozás negyedik fő témája a szocialista országok levéltári terminológiai szótárának munkálatai volt. 1971-ben a berlini akadémiai levéltári konferencián a résztvevők elhatározták a "Szocialista országok levéltári terminológiai szótára" munkálatainak megindítását és 1972-ben rögzítették az alapelveket. Leszögezték: egy nemzetközi levéltári terminológiai szótár megalkotása óriási feladat, egyszerre nem is lehetséges, a célt lépésről lépésre kell elérni. Első lépésnek az 1968ban kiadott szovjet levéltári szótár (Kratkij Slovar archivnoj terminologii) változtatások nélküli, pontos fordítását tűzték ki célul. A bolgár, a cseh, a lengyel, a német és a szlovák nyelvű fordítást az illető országok akadémiai levéltárai végezték el. Az egységességet a munkát összefogó és irányító Lengyel Tudományos Akadémia Levéltára, ill. Zygmunt Kolankowski professzor, a levéltár igazgatója által kidolgozott irányelvek biztosították. Az igy elkészült anyagot a Lengyel Tudományos Akadémia adta ki 1973-ban Varsóban "Materialien zum Wörterbuch der Archivterminologie der sozialistischen Lánder" cimmel. A konferencia most megtárgyalta az elért eredményeket és a tennivalókat. Értékelte a szótárral kapcsolatos véleményeket, vitákat (Lengyelországban, Német Demokratikus Köztársaságban). Megállapította, hogy a munkálat nemzetközi tudományos jelleggel bir, folytatása mindenképpen fontos, és kívánatos a résztvevők körének bővítése. A szótárat értéke261