Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - FIGYELŐ - A levéltárügy szervezete a Mongol Népköztársaságban / 215–218. o.

Ezek közül mindegyik csoport a témák tömegét tartalmazza. Az 50-es évek közepétől a dokumentumok osztályozásának rendszere megváltozott-, a dokumentumokat fondokba sorolták. 1931-ben a köztársaság közigazgatási beosztása megváltozott. A korábbi öt ajmak helyett 18 jött létre, amelyek néhány szomonra (hosun helyett) tagolódtak. Az ajmákok és hosunok régebbi iratait a Központi Levéltár kezdte begyűjteni. Ez a munka 1937-ig folytatódott. A Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa a levéltári munka kérdéseit illetően egy sor határozatot hozott. A Minisztertanács 1941-ben egyik határozatával jóváhagyta a Mongol Népköztársaság Központi Állami Történeti Levéltárának szabályzatát. 1948-ban a Minisztertanács határozatot hozott az ország levéltáriigyének megjavításáról, létrehozta a Mongol Népköztársaság Tudományos Bizottságának Központi Levéltári Igazgatóságát. Az Igazgatóság kapta a levéltárak munkája és a minisztériumok, hivatalok, ajmák végrehajtő bizottságok ügykezelése feletti felügyeleti jogot. 1957-ben a Minisztertanács határozata alapján állami levéltárakat hoztak létre mind a 18 ajmákban és UIán-Bátorban. A rendelkezések szerint az ajmák állami levéltárak megőrzésre átveszik az 1931-es közigazgatási reform után az ajmák területen működő közigazgatási, állami, társadalmi, gazdasági és szövetkezeti szervek iratait. Az Ulan-Bator város állami levéltárában őrzik a városi végrehajtő igazgatóság és annak alárendelt intézmények iratait 1924-től, azaz Urga városnak Ulán-Batorrá történt elnevezése és az ország fővárosává való kijelölése óta. A Minisztertanács 1958-ban határozatot fogadott el a levéltári munka megjavításának módozatairól, amelyben arra kötelezte a minisztériumokat, hivatalokat, hogy státusban levő vezető irattárossal, a többi intézmények, szervezetek pedig irattárossal rendelkezzenek. 1960-ban használatba vették a Központi Állami Történeti Levéltár épületét. A Minisztertanács ugyanabban az évben határozatot hozott az állami levéltárak munkájának megjavításáról, amelynek értelmében a Mongol Népköztársaság Tudományos Bizottságának Központi Állami Levéltári Igazgatóságát Állami Levéltári Igazgatósággá szervezték át, és a Belügyminisztérium alá helyezték. Ezzel egyidőben jőváhagytak az Állami Levéltári Igazgatóság, a Mongol Népköztársaság Állami Levéltári Fondja rendtarását, és néhány speciális levéltárat hoztak létre, többek közt a KinoFotodokumentumok Állami Levéltárat. Jelenleg az országban 27 állami levéltár működik. A Mongol Népköztársaság Belügyminisztériuma Levéltári Igazgatóságának feladatai: az ország összes levéltárainak irányítása, útmutatások és rendelkezések kidolgozása, a Minisztertanácsnak a levéltárak munkáját és az ügykezelést érintő határozatai végrehajtásának ellenőrzése. Az Igazgatóságon belül működik a tudományos tanács és a központi selejtezési bizottság. A tudományos tanács főképpen a problematikus és a módszertani kérdéseket vizsgálja, de elbírálja a levéltárak munkáját érintő rendelettervezeteket, instrukciókat és a tudományos munkákat is. A központi selejtezési bizottság ellenőrzést gyakorol az állami levéltárakban és az irattárakban végzett selejtezések felett, módszertani segítséget nyújt az iratok tudományos értékelése tekintetében. Az Állami Levéltári Igazgatóság publikációs osztálya történelem témakörből köteteket és brosúrákat készit, amelyeket széles körben felhasználnak az ideológiai munka során. 216