Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: Az új eszközök alkalmazása a levéltárakban / 191–214. o.

lett — végeznek ilyen kutatásokat. Nehéz elképzelni, különösen kis országok esetében, hogy a levéltárak valamennyi érintett technikai területen végezzenek alkalmazott kutatásokat, de nehéz lenne egyetérteni olyan állásponttal is, hogy ilyeneket egyáltalán ne végezzenek, hanem várják meg a nagyobb, technikailag fejlettebb országok eredményeit és egyszerűen vegyék át azokat. Minden or­szágnak szuverén joga — de megítélésünk szerint kötelessége is — megválasz­tani azokat a területeké, amelyeket a technikai fejlesztés érdekében elméletileg is művelni kivan. 6.21 Az előző alfejezetben taglalt témakörhöz kapcsolódóan fel kell vetni annak kü­lönleges fontosságát, hogy az azonos területen működő kutatórészlegek között szoros szakmai kapcsolat alakuljon ki. A NLT mikrofilm bizottsága például 1975. évi madridi ülésén felkérte azokat a jelen volt tagjait, akiknek országában a levéltári mikrofilmezéssel kapcsolatosan technikai jellegű elméleti kutatások folynak (Kanada, Spanyolország, Svédország, USA), hogy létesítsenek egymás­sal szakmai kapcsolatot. Nincs akadálya annak, hogy bármely olyan ország, amely ilyen kutatásokat folytat, kapcsolódjék ehhez a tervezett együttműködéshez. 6.22 Sajnálattal állapithatjuk meg, hogy nem ismerjük a kívánatos rendszerességgel egymás ilyen irányú tevékenységét. Előfordulhat tehát az is, hogy ugyanazt a té­mát esetleg több ország is kutatja — ami önmagában nem volna baj, ha az meg­felelő munkamegosztás alapján történik —, de azonos munkát több helyen elvé­gezni, nem jelent racionális gazdálkodást a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőkkel. — Célszerűnek látszanék, ha a szocialista országok levéltári igazgatóságai tájékoztatnák egymást arról, hogy pl. 1975-ben milyen technikai vonatkozású témák kutatását végezték vagy hogy milyen témák szerepelnek 5 éves tervükben. (A javaslat elvi elfogadása esetén természetesen ki kellene dolgozni az adatközlés részleteit is, amire az Unesco által szervezett ISORID — International Information System on Research in Documentation — program kínálhat analógiát.) 6.3 A szakmai képzés uj problémái A dokumentumtípusok körének kibővülése, a technikai fejlesztés különböző ágai­nak megjelenése és a hagyományos jellegű ismeretanyag bővülése a levéltáros­képzés terén nehézségeket eredményezett. Ugyanakkor a levéltárak személyi állományában megjelentek felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező dolgozók is levéltári alapismeretek nélkül. 6.31 Technikai ismeretek beépítése a levéltárosképzésbe A levéltárosképzésnek nem lehet feladata, hogy a levéltárépítés, a mikrofilme­zés, a restaurálás és a gépi adatfeldolgozásban egyaránt jártas levéltári szak­embereket képezzen. Biztosítani kell azonban, hogy a képzett levéltárosok e technikai eszközök használatához szükséges ismeretekkel rendelkezzenek. — Ha figyelembe vesszük azt az igényt, amely az Unesco által a dokumentációs, könyvtári és levéltári szolgálat koordinálására kezdeményezett és 1974 szep­temberében Párizsban kormányközi konferencián megtárgyalt NATIS (National Information System) elnevezésű elgondolást fogalmazott meg, hogy ti. e három szolgálat szakembereinek képzésében a közös alapismeretek tekintetében a 212

Next

/
Thumbnails
Contents