Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: Az új eszközök alkalmazása a levéltárakban / 191–214. o.
lett — végeznek ilyen kutatásokat. Nehéz elképzelni, különösen kis országok esetében, hogy a levéltárak valamennyi érintett technikai területen végezzenek alkalmazott kutatásokat, de nehéz lenne egyetérteni olyan állásponttal is, hogy ilyeneket egyáltalán ne végezzenek, hanem várják meg a nagyobb, technikailag fejlettebb országok eredményeit és egyszerűen vegyék át azokat. Minden országnak szuverén joga — de megítélésünk szerint kötelessége is — megválasztani azokat a területeké, amelyeket a technikai fejlesztés érdekében elméletileg is művelni kivan. 6.21 Az előző alfejezetben taglalt témakörhöz kapcsolódóan fel kell vetni annak különleges fontosságát, hogy az azonos területen működő kutatórészlegek között szoros szakmai kapcsolat alakuljon ki. A NLT mikrofilm bizottsága például 1975. évi madridi ülésén felkérte azokat a jelen volt tagjait, akiknek országában a levéltári mikrofilmezéssel kapcsolatosan technikai jellegű elméleti kutatások folynak (Kanada, Spanyolország, Svédország, USA), hogy létesítsenek egymással szakmai kapcsolatot. Nincs akadálya annak, hogy bármely olyan ország, amely ilyen kutatásokat folytat, kapcsolódjék ehhez a tervezett együttműködéshez. 6.22 Sajnálattal állapithatjuk meg, hogy nem ismerjük a kívánatos rendszerességgel egymás ilyen irányú tevékenységét. Előfordulhat tehát az is, hogy ugyanazt a témát esetleg több ország is kutatja — ami önmagában nem volna baj, ha az megfelelő munkamegosztás alapján történik —, de azonos munkát több helyen elvégezni, nem jelent racionális gazdálkodást a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőkkel. — Célszerűnek látszanék, ha a szocialista országok levéltári igazgatóságai tájékoztatnák egymást arról, hogy pl. 1975-ben milyen technikai vonatkozású témák kutatását végezték vagy hogy milyen témák szerepelnek 5 éves tervükben. (A javaslat elvi elfogadása esetén természetesen ki kellene dolgozni az adatközlés részleteit is, amire az Unesco által szervezett ISORID — International Information System on Research in Documentation — program kínálhat analógiát.) 6.3 A szakmai képzés uj problémái A dokumentumtípusok körének kibővülése, a technikai fejlesztés különböző ágainak megjelenése és a hagyományos jellegű ismeretanyag bővülése a levéltárosképzés terén nehézségeket eredményezett. Ugyanakkor a levéltárak személyi állományában megjelentek felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező dolgozók is levéltári alapismeretek nélkül. 6.31 Technikai ismeretek beépítése a levéltárosképzésbe A levéltárosképzésnek nem lehet feladata, hogy a levéltárépítés, a mikrofilmezés, a restaurálás és a gépi adatfeldolgozásban egyaránt jártas levéltári szakembereket képezzen. Biztosítani kell azonban, hogy a képzett levéltárosok e technikai eszközök használatához szükséges ismeretekkel rendelkezzenek. — Ha figyelembe vesszük azt az igényt, amely az Unesco által a dokumentációs, könyvtári és levéltári szolgálat koordinálására kezdeményezett és 1974 szeptemberében Párizsban kormányközi konferencián megtárgyalt NATIS (National Information System) elnevezésű elgondolást fogalmazott meg, hogy ti. e három szolgálat szakembereinek képzésében a közös alapismeretek tekintetében a 212