Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok a pécsi bányamunkásság harcaihoz, 1860–1935 / 177–190. o.

"B. / 1905 - 1914. A világpiacon mindinkább fokozódó verseny következtében egyre rosszabbodó kereseti viszonyok és a mindjobban sulyosodő megélhetési feltételek a munkásság elkeseredését fokozatosan növelték, mely a DGT-nál végül 1905. június 4-én (17) általános sztrájkban tört ki. Háromezer munkás nyolc héten át sztrájkolt ekkor. Az akkori belpolitikai viszonyok, a mezőgazdaságban kinálkozó alkalom és a városi lakosság által nagy mennyiségben nyújtott természetbeni támogatás kedvezett a sztrájknak, melyet a vállalat élelmitárainak lezárása, az izgatók letartóztatása és kilakoltatása sem tudott letörni annál kevésbé, mert a pécsi szociáldemokrata párt felismervén a bányászok ezreinek csatlakozása folytán — úgyszólván — ölébe hulló óriási előnyöket, a bányamunkásokat a szociáldemokrata pártba tömöritette. Noha a sztrájk tulajdonképpen a munkásság letörésével végződött, az elmúlt sztrájk és állandóan folyó izgatás a munkásság körében csak fokozta az összetartás és a munkaadóval szemben közismert hangulatos frázisokkal mesterségesen táplált gyűlölet és ellenállás érzetét, ami különösen 1905-ben és 1906-ban, de a következő években is számos rövidebb tartalmú sztrájkban nyilvánult. Az 1907. évben a bányamunkások a bérminimum emelése érdekében újból általános sztrájkot kezdtek, de miután a bányaigazgatóság követelésüket három nap multán teljesítette, ismét munkába álltak. Az 1908. évben a munkások újból követelték a bérminimum emelését s miután ezt nem kapták meg, ismét sztrájkba léptek s az 1905-béliekkel azonos megtorló intézkedések ellenére ismét nyolc hétig sztrájkoltak, de a munkások semmi lényeges eredményt nem értek el. Az 1908. évtől 1914. évig aránylag nyugalom volt a bányatelepeken. A szociáldemokrata párt az országosan szervezett választójogi tüntetéseihez használta fel a munkásokat, amennyiben az ennek érdekében tartott gyűléseken, tüntető felvonulásokon és sztrájkokon való részvételbe beugratta őket. Az 1914. év tavaszán a DGT bányamunkásai részleges bérmemorandumot adtak be az igazgatósághoz és hogy a bányaigazgatóságra hatást gyakoroljanak, már áprilisban semmiféle tulmüszakot nem végeztek. Minthogy a bányaigazgató ság a követeléseket ennek dacára teljesíteni hajlandó nem volt, a munkások ismét sztrájkba léptek, mely a korábbi sztrájkokhoz hasonlóan ismét nyolc hétig tartott s a foganatosított kilakoltatások ellenére sem szűnt meg előbb. A munkások most sem értek el lényeges eredményt. A pécsi szociáldemokrata párt részéről ezen sztrájkban Szabó József párttitkáron kivül Hajdú Gyula dr. pécsi ügyvéd is szerepelt a gyűléseken. A három nagy sztrájk (18) súlypontja mindig Pécsbányatelepen volt? itt volt a sztrájkolokjryülekező helye, itt folytak a hatóságokkal a tárgyalások s itt tartották gyűléseiket a munkások. A pécsi szociáldemokrata párt által megindított szervezkedés is innen indult ki. " "C. / 1914 - 1918. Alig indult meg a munka a bányatelepeken, 1914. július végén már megjelent a mozgósítási parancs, mely a bányászok közül a tartalékosokat hadba szólította, míg a többiek az ugyanakkor Pécsbányatelepen megalakult katonati munkásosztag (19) fannhatósága alatt katonai fegyelem alá kerültek. 180