Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Tóth Róbert: Adalékok a pécsi bányamunkásság harcaihoz, 1860–1935 / 177–190. o.

Ezen utasitásnak az alábbiakban eleget teszek. Hogy azonban a kérdést minden oldalról kellően felderitsem, ezen előterjesztésemben ismertetem e bányavidék földrajzi, bányaművelési viszonyait, a DGT bányáit s az itt lefolyt munkásmozgalmakat, a szélsőséges elemek agitációját, a közrendészeti szolgálat hiányait a rendőri szolgálat decentralizációja következtében, a helyesen szervezett rendőri szolgálat előfeltételeit és előnyeit s a szóban forgó bányavidéken létesitendő m. kir. rendőrségi kapitányság beosztásának általános tervezetét. (...)" "I. A pécsvidéki bányamüvek. A. / Általában. " E fejezetrészben Derényi (Drasenovich) Jenő a pécsvidéki bányamüvek földrajzi elhelyezkedését, közigazgatási és rendőri hovatartozását ismerteti. "B. / A DGT bányamüvei. Az Első Dunagőzhajózási Társaság központi vezérigazgatósága Bécsben van, ennek alá van rendelve a pécsi bányaigazgatőság, mely az itteni bányaművelés központi szerve. A bányaművelés három bányakerületben folyik. Az első a pécsbányatelepi, melynek területe Pécsbányatelepre és részben Mecsekszabolcsra terjed. Ettől keletre van a mecsekszabolcsi bányakerület, mely Mecsekszabolcs és Somogy területén van. A harmadik a vasasi bányakerület, mely a mecsekszabolcsitől keltre (12) Vasas és Hosszuhetény községek területére terjed ki. E három bányakerületen kivül van még egy negyedik — az újhegyi — kerület, mely Pécs város délkeleti végében Üszög vasúti állomástól északra van s a vállalat szénmosóját, villamosközpontját és ipari főműhelyeit foglalja magában. A bánya összes munkásainak jelenlegi létszáma négyezerhatszáz, akik részben a városban és a környék falvaiban, részben pedig a vállalatnak a bányaközségekben levő telepein laknak. (...)" "II. A DGT bányamunkásainak mozgalma. A. / 1880 (13) - 1905. A DGT bányamüvei a múlt század hatvanas éveiben (14) létesültek, amikor is a kezdetleges berendezésű bányákban csak néhány munkás dolgozott. A bányaművelés fokozódásával kapcsolatosan a vállalatnak különösen a tanult munkások számát is szaporitania kellett, amiért is főleg Morvaország, majd Krajna, valamint a felvidék bányamüveiről mind több és több munkást toborozott ide. A bányamunkásság sorsával általában meg volt elégedve, ami részben a kedvező megélhetési és kereseti viszonyoknak, másrészt annak tulajdonitható, hogy a munkásságot akkoriban még nem bujtogatták a szélsőséges elemek. A DGT bányamüvein az első nagyobb sztrájk a nyolcvanas években, (15) majd a második 1893-ban (16) folyt le, ezek azonban csak részleges jellegűek voltak, mindössze rövid ideig tartottak s a munkások lelkületére s hangulatára káros utóhatást nem gyakoroltak. " 179