Levéltári Szemle, 26. (1976)
Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Prokopp Gyula: Terstyánszky János alnádor (megh. 1754) / 171–176. o.
Prokopp Gyula : TERSTYÁNSZKY JÁNOS ALNÁDOR (MEGH. 1754) A Trencsén megyéből eredő, de több más megyébe is elágazott Terstyánszkycsalád egyik tagjának, Terstyánszky János személynöki itélőmesternek, majd alnádornak életpályáját kivánjuk ismertetni az alábbiakban. Nemcsak a hivatalnoki pálya egyik legmagasabb állomását sikerült elérnie, hanem jelentős vagyont is gyűjtött, ennek ellenére még a családtörténet sem tartja számon. (1) Nyilván azért, mert ága már egyetlen fiában kihalt, vagyona pedig szétszóródott. Máig is áll azonban az. a szép kis palota, amelyet Esztergomban épittetett (Bottyán János u. 3. ). De mégsem az ő nevén, hanem Török András tábornok házaként ismerik az ő egykori otthonát, pedig Török Andrásnak csak annyi kapcsolata volt ehhez a házhoz, hogy ő vette feleségül Terstyánszky János fiának özvegyét. Terstyánszky János születési helyét és évét nem ismerjük, de halálának időpontjából visszakövetkeztetve 1700. körül kellett születnie. Gyermekkoráról és ifjúságáról csak annyit tudunk, amennyit fia, Terstyánszky József irt végrendeletében a Majthényi-család javára tett hagyományok indokolásául: ". . .Méltó tekintetbe vévén néhai Majthenyi Márton urnák szegény édes atyámhoz való sok jótéteményét, ki nemcsak felnevelte emberi koráig, de oskolákbul is magához vévén, hasznosan oktatta, sőt jószággal is, ugy mint Erk és Gfyő nevű pusztákkal megajándékozta, egyszóval minden tisztségeinek, melyekre édes atyámat az Ur Isten felemelte, Majthenyi Márton ur volt kútfeje és gyökere... " 1721. október 1-én találkozunk először Terstyánszky János nevével, aki ekkor már férje volt Svár Borbálának, Svár János esztergomi harmincados (2) egyetlen árvájának. Ezen a napon Esztergom királyi város magisztrátusa egyhangúlag a város ügyészévé választotta Terstyánszky Jánost és évi 150 forint fizetést állapitott meg számára. Ez a választás olyankor történt, amikor volt ügyésze a városnak (Ziczi Ádám), akit egyidejűleg elbocsátottak a város szolgálatából és végkielégítésül félévi fizetést adtak neki. A későbbiekből arra kell következtetnünk, hogy ez a választás Grassalkovics Antal — akkor már a királyi jogügyek igazgatója — ajánlására történt, akinek jóindulatától sokat remélt a város, különösen a Kucklander várparancsnok kezére került egykori Bottyán-kuria megszerzése ügyében. (3) A következő év szt. György-napján tartott tisztujitás alkalmával a megüresedett két szenátori hely egyikére ugyancsak Terstyánszky Jánost választotta meg a város, ugyanez év május 19-én pedig ő lett (másodmagával) a város országgyűlési követe. A szenátorrá választás alkalmával megemliti a város jegyzőkönyve, hogy Terstyánszky nemcsak a városnak, hanem Keresztély Ágost kardinális esztergomi uradalmának is ügyésze. A fiatal ügyésznek hamarosan kellemetlensége akadt. Liebenberg győri vicekommendans ugyanis még 1722. év végén feljelentést tett a haditanácsnál, hogy Terstyánszky a szenátor-eskü letétele alkalmából kihagyta az eskü szövegéből az 171