Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 2–3. szám - ADATTÁR - Kopasz Gábor: Baranya megye elnéptelenedése a török hódoltság idején / 143–155. o.

Szenttrinitás — Jobagiones: 8 család Áta — Jobagiones: 6 család Szőkéd — Jobagiones: 7 család Egerág — Jobagiones: 21 család (Kis) Herend — Ab antiquo pagus desertus Udvard — Jobagiones: 5 család A fenti táblázatban a falvak száma 142, a jobbágy családoké 776, a hazátlan zselléreké 31. A falvak felsorolásánál az összeírásban található sorrendet követtük. Az összeírásban a legtöbb családnál csak 1, vagy 2 gyermek szerepel. Néha csak a fiukat tüntetik fel és a lányok részére rovat sincs. Más esetben külön rovata van az asszonyoknak és a testvéreknek. Így néha-néha előfordul, hogy két asszony (feleség és nagyszülő) és két testvér is szerepel az összeirt családfőn és gyermeke­ken kivül. De ilyen esetben is, amikor az összeírás feltünteti az asszonyok és test­vérek számát, csak kétszer fordul elő 5, egyszer pedig 6 tagú család. A legtöbb összeirt család a gyermekekkel együtt legfeljebb 3-4 tagú. Az összeírtak között na­gyon sok a gyermektelen család. Az összeírásban szereplő 807 család közül 245-nél egyetlen gyermek sincs feltüntetve, 524 családnál van 1 vagy 2 gyermek, 26 család­nál 3 gyermek, 7 családnál 4 gyermek, 4 családnál 5 gyermek és csak egyetlen csa­ládnál van 6 gyermek. A demográfusok feladata lehet, hogy a rendelkezésre álló török hódoltság utáni legrégibb összeírások alapján sajátos módszereikkel megközelitőbb és pontosabb adatokat állapítsanak meg Baranya megye lakosságára vonatkozóan közvetlenül a tö­rök hódoltság után. Mi csupán az 1695-ös conscriptio alapján vélelmezünk egy átlagos lakosságszámot, amely egyben utalás a megye elnéptelenedésére a török hódoltság végén. Természetesen a teljesebb demográfiai képet is csak a rendelkezésre álló összeírások alapján lehet és szabad megrajzolni. Vagyis elengedhetetlen követelmény, hogy a népesség hozzávetőleges megállapításánál, becslésénél is az összeírásokra támaszkodjunk. Ha csak nagy vonalakban is összehasonlítjuk a Baranya megyei levéltárban ta­lálható 1695-ös összeírást az 1696. évi másik két conscriptióval, azt tapasztaljuk, hogy a három összeírás adatai nem egyeznek. Az unitáriusokra vonatkozó adatokat pedig csak az 1695-ös összeírásból tudjuk meg, az 1696-os összeírások már nem is emiitik őket. Látszik az összeírásokból, hogy már egy év alatt is nőtt a lakosság száma, tehát ha közelebb akarunk jutni az 1686-87. évi lakosságszámhoz, feltétlenül a legkorábbi összeírás adatait kell figyelembe venni. Természetesen számolnunk kell azzal is, hogy az 1695-ös conscriptio végre­hajtása alkalmával sem irtak össze mindenkit. Kimaradhattak a házas zsellérekből is többen, a hazátlan zsellérek pedig egészen; nem kerültek be sok esetben a nagy­szülők, vagy egyéb családtagok, a gazdasági cselédek. Az összeirt családok csaknem egyharmadánál egyetlen gyermek sincs, több mint kétharmadánál pedig csak 1-2 gyermek van, s igy nem becsülhetjük többre a családtagok átlagszámát családonként 5 főnél. Tekintetbe kell venni a lakosságbecs­lésnél azt is, hogy a török kiverése óta 1695-ig eltelt 8-9 év alatt feltétlenül növeke­dett a népesség száma ahhoz képest, hogy a felszabadító harcok idején sokan elme­nekültek, vagy a szomszédos török birodalom területére távoztak. 153

Next

/
Thumbnails
Contents