Levéltári Szemle, 26. (1976)

Levéltári Szemle, 26. (1976) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: Konferencia a helytörténeti kutatásról, Nagykanizsa 1973: Nagykanizsai konferencia a komplex tájkutatásról, 1973. május 18–19. Szerk.: Babics András. Nagykanizsa, 1974. / 199–202. o.

Megjegyzéseinkkel nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, mintha a kötet kérdőjelek sorát vetné fel. Éppen ellenkezőleg: A kiadvány hatalmas anyagtömeg szisztematikus áttekintése alapján, a kérdéskörök alapos ismeretében készült, igen színvonalas összeállítás. A Nógrád megyei Levéltárat elismerés illeti azért, hogy a közoktatás és közművelődés nagy átalakulásának időszakában a közelmúlt történetében is ezekre az ágazatokra irányítja a figyelmet, bizonyítva azt, hogy a tanácsok mind többet tettek és tehettek az iskolákért, a dolgozó tömegek művelődéséért, a műemlékek védelméért, a művészeti alkotó munka támogatásáért és még annyi másért: többek között a levéltárakért. Szabó Ferenc KONFERENCIA A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSRÓL, NAGYKANIZSA 1973 Nagykanizsai konferencia a komplex tájkutatásról 1973 május 18-19. Szerk.: Babics András Nagykanizsa 1974, 152 1. Nagykanizsa Város VB 1973 májusában, saját székhelyén az első Dél-Dunántúli Helytörténeti Tudományos Konferenciát rendezte meg. A konferencia összehívásának célja az volt, hogy Baranya, Tolna, Somogy és Zala helytörténeti kutatóit további együttműködésre ösztönözze. A helytörténeti konferencia első referátuma egyben a tanácskozás célját vázolta fel, Ruzsás Lajos A regionális kutatások főbb szempontjai, különös tekintettel a dél-dunántúli kísérletekre c. tanulmányában a regionalizmus fogalmának meghatározására tett kísérletet. Az amerikai, angol, francia stb. regionális kutatásokat ismertetve megállapítja, hogy hozzánk a regionális kutatások az 1930-as években kezdtek beszivárogni. A regionális kutatási irány az 1930-as években megindult falukutatásban, a "Magyarország felfedezése" c. sorozat munkáiban azonban mégsem teljességében jelentkezett, mert azok csupán egyetlen tudományág a szociográfia kutatási módszerével készültek. A regionális kutatás több tudományág együttes alkalmazásával a múlt fejlődésének az útját keresi, hogy a jelen fejlődési lehetőségeit kitapogassa. A regionális kutatás leginkább a helytörténethez hasonlít, mert ugyanígy több tudományt kénytelen segítségül hívni egy táj teljes értékű feltárásához. A régészet, néprajz, közigazgatás-, település-, mezőgazdaság, és ipartörténet stb. együttes alkalmazása a helytörténetnél csupán a feltárt eredmények átvételére szorítkozik. De a regionális kutatásnál viszont nemcsak a segítségül hivott tudományok eredményeit, hanem saját módszerű kutatásait is felhasználja. A továbbiakban az MTA Dunántúli Tudományos Intézete 1967 és 1971 között végzett mikroregionális kutatásai közül kiragadott példaként az észak- mecseki bányavidék regionális vizsgálatát mutatta be. Ezt a bányavidéket 27 község alkotta, a széntermelés megszüntetése következtében a következő uj gazdasági ágazat megteremtése számára szolgáló felmérések alkották a megoldandó feladatot. A regionális kutatások végül a felszabaduló munkaerő számára a legalkalmasabb, a kisebb beruházást igénylő uj gazdasági ágazatnak, a fejlett ipari-mezőgazdaságot találta meg. 199